Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.26 . 26 Gyökeres változások az aradi oktatásban – Bezárnak 58 iskolát Nyugati Jelen Pataky Lehel Zsolt Csütörtök, 2010. február 25., 18.00 Új kihívások és gyökeres változások elé néz az aradi tanügy is, ezért a megyei tanfelügyelőség – ritka dolog! – sajtótájékoztatót hívott össze mára. Ami az újításokat illeti: köztudott, hogy megváltozott az érettségi (a szóbeliket helyettesítő felmérők közül a románt és a nemzetiségi nyelvit m ár lebonyolították) és a nyolcadikosok képességfelmérője. Az új vizsgatípusokról Az érettségi kapcsán Mirela Aldescu Arad megyei főtanfelügyelő felhívta az érintettek figyelmét, hogy ha rendelkeznek nemzetközileg elismert idegennyelvvizsgával és számító gépkezelésitanúsítvánnyal, kérvényezhetik azok elismerését, és ez esetben nem kell részt venniük az áprilisi informatikai és a május végi idegennyelvképességfelmérőkön; a kérvényeket március 29. – április 5. (számítástechnika esetében), illetve május 1 – 14. között tehetik le. Az előző évfolyamok végzőseinek – akik valamilyen oknál fogva nem érettségiztek – ajánlatos tudniuk, hogy ha korábban sikerült a román, vagy a magyar, esetleg az angol vizsgájuk, azt elismerik, és idén részt vehetnek a többieken. Tanúsí tványt a nyelvismeretről viszont csak akkor kapnak, ha beiratkoznak az új rendszerű felmérőkre. Ez még megtehető május 24 – 26. között, illetve július 5 – 9. között, amikor a pótérettségire lehet beiratkozni. A számítástechnikai képességfelmérőn kötelező részt venni, mert ez egy új típusú vizsga. A nyolcadikosok képességfelmérőjéről Pellegrini Miklós főtanfelügyelőhelyettes nyújtott tájékoztatást. Arad megyében valamivel több, mint négyezer általános iskolai végzős fog dolgozatot írni románból (május 4.), nem zetiségi nyelvből (május 6.) és matematikából (május 12.). Akik ezt a szessziót kihagyják, bepótolhatják a képességfelmérőket május 25. – június 2. között. Az itt szerzett jegyek átlaga 25 százalékban beleszámít majd a középiskolai felvételi jegybe (amit szi ntén 25 százalékban a tavalyi egységes félévi dolgozatok átlaga, és 50 százalékban az általános iskolai átlag alapján számítanak ki). A sportiskolába, egyházi líceumba, idegen tannyelvű középiskolába stb. felvételizőknek alkalmassági vizsgát is kell majd t enniük. Átszervezték az iskolahálózatot A 2010 – 2011es tanévtől a „költségcsökkentési” megfontolásból, a kormány 114es rendelete alapján át kell szervezni az iskolák működését. Valamelyest megkönnyítette a tanfelügyelőség dolgát, hogy idén 700zal keves ebb nyolcadikos végez, így ősztől 21 kilencedik osztállyal kevesebb indul Arad megyében – mondta Mirela Aldescu. Hangsúlyozta: az átszervezéssel egyes iskolák önálló jogi személyiségét szüntették meg, így – remélhetőleg – kisebbek lesznek az adminisztráció s és bérköltségek. „A törvény szerint vidéken minden közigazgatási egységben egy jogi személyiségű tanintézménynek maradnia kell. Ha valamelyik önkormányzat garanciát vállalt arra, hogy többet is fenn tud tartani, maradhat több is – magyarázta a főtanfelüg yelő. – Van olyan elemi iskola, amelyik a minimális létszámnál kevesebb diákkal működik, mégis megtartottuk, mert a kisdiákok utaztatása nem megoldható. De ezek ritka esetek.” Összevont és bezárt tanintézmények Arad megyében a következő tanévtől 31 oktat ási intézmény státusa megváltozik: 10 napközi, illetve 15 általános iskola olvad be egy másik intézménybe (például a gáji Neuman Fivérekiskola az Aurel Vlaicuba), egy sportklub is megszűnik önálló intézményként, 5 másik általános iskolát pedig egyegy köz épiskolához „csapnak”. A főtanfelügyelő aláhúzta, hogy az érintett intézmények vezetői döntötték el, melyik megoldást választják. 60 másik tanintézmény azonban teljesen megszűnik: ebből 56 falusi elemi iskola, két községi általános iskola és két óvoda, ame ly gyerekhiány miatt zár be. Az összevonások egyik oka a fejkvótarendszer bevezetése, vagyis, hogy az alkalmazottak fizetésére a gyereklétszámtól függően kapnak majd pénzt az intézmények. Pozitív megkülönböztetésről is rendelkezik a törvényben – tette ho zzá Pellegrini Miklós – , vagyis egyes nemzetiségi iskolák, illetve a művészeti líceumok plusz
