Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.24 . 28 - Úgy gondolom, hogy megnyílik egy lehető ség, amelynek az összes vonatkozását még természetesen ebben a pillanatban nem ismerjük. De azt hiszem, hogy nem engedhetjük meg magunknak a fényűzést, hogy lemondjunk e lehetőségről. Ebből kifolyólag az előttünk álló időben az a legfontosabb feladat, hogy valamiképpen egyesítsük a létező erőket, összpontosítsunk arra, hogy milyen arányok alapján lehetne a nemzeti tanácsot létrehozni. Nem egyszerű. Tudom. A lehetőség, amely megnyílik, persze a pillanatnyi helyzetnek, pontosabban a pillanatnyi kényszereknek is a terméke, különösen a VMSZ esetében. Mert a demokraták most működő masinériája mutatja, hogy még a legerősebb magyar párt is törékeny lesz mindig, és bármikor sarokba szorítható lesz. Bármelyik magyar párt kihasználható a másik ellen. És ez lecke a hat almi erőtérből. Tanuljunk. Mégis én messzebbre mennék, mert szeretném hinni, hogy e kirajzolódó lehetőség valamiképpen gyümölcse egy még mindig bizonytalan, de létező folyamatnak. Arról van szó, hogy az utóbbi időben voltak olyan, a VMSZ irányából fújó sze lek, amelyek más irányvonalat tükröztek azokhoz képest, amelyek léteztek a korábbi időkben. Fontos felidézni a tényt, hogy a VMSZ számlájára milyen bírálatok érkeztek az elmúlt 15 évben. E bírálatok rendre arra hegyeződtek ki, hogy a VMSZ nem igazán mutat fel integratív teljesítményeket. Tehát nem képes arra, hogy egybetömörítse a vajdasági magyarság azon részét amely hajlandó arra, hogy hozzájáruljon a közjóhoz. A VMSZ egyébként is hosszú ideig oszcillált két pozíció között. Egyfelől politikájában ott volt a versengő politikai párt logikája, másfelől fellépéseben ott volt a tény is, hogy e párt sokszor „a vajdasági magyar párt”nak mutatta be magát, annak ellenére, hogy négy másik párt is létezik. Üdvözlendőnek tartom, hogy a VMSZ vezetése ilyen elhatározás ra jutott. Mert a VMSZnek helyzetéből kifolyólag kezdeményeznie kell. Noha hozzáteszem, hogy ismételten sok időt veszítettünk, jobban örültem volna, ha ezen ajánlat még a múlt tavasszalnyáron megérkezik a címzettekhez, meggyőződésem szerint előbbre járha tnánk már. Szeretném hinni, hogy nem késő, hogy nem veszítettünk utat újra. Nemzeti szempontból ez távlatilag mit eredményezhet? - Szükségtelen, hogy a rózsaszínű optimizmus távlatába helyezzük magunkat, hiszen világos, hogy megannyi vonással megter helt helyzetben vagyunk. Cipeljük magunkkal a poggyászt, amelyet a pártjaink hoztak létre az elmúlt húsz évben. Rengeteg piszok úszkál a felszínen. Cipeljük mindazt, amit magunkra szedtünk, hol akarva, hol akaratlanul, hol passzív, hol aktív módon az elmúl t két évtizedben. Nehéz örökség ez, erőfeszítés kell, hogy e tény ne legyen bénító hatású. Nincs olyan varázspálca, amelynek suhogtatása eltüntetné az elmúlt idők félresiklottságát. Roppant nehéz időszak lesz ez, lehet, hogy nehezebb lesz, mint a korábbi s zituációk. A VMSZ elnökének e gesztusával nem fognak eltűnni azok az ellentétek amelyek többékevésbé közismertek. Lényegesnek tartom, hogy a VMSZhez fűződik ez a lépés, mert figyelembe véve a vajdasági magyar erőteret, teljesen logikus, hogy a VMSZ felől érkezhetett egy ilyen lépés, mert e párt van olyan helyzetben, hogy felhívja, ösztönözze a vajdasági magyar politikai pártokat, a civil szervezeteket és akár az értelmiségieket is. Tehát függetlenül attól, hogy miben gyökerezik e gesztus, milyen motiváció k hozták létre, ez akkor is egy lehetőség, amelyet nem kellene eltékozolni. Emellett figyelembe kell venni, hogy ugyan jó hírt kaptunk akkor, amikor világossá vált, hogy több mint 120 ezer ember írta alá a névjegyzéket. A kérdés az, hogy pártjaink ki tudjá ke e tényt aknázni. A feladat adott. A közös választói lista indítása azonban nincs összhangban azokkal a Magyar Koalíció pártjai által elfogadott elvekkel, amelyek az MNT megválasztásának a módjára vonatkoznak. Ily módon hogy lesz legális és legitim a nemzeti tanács? - Két dolgot tudnunk kell, amikor figyelembe vesszük e gesztusnak a jelentőségét és az esetleges konzekvenciáit. Először is a demokráciában megnyilvánuló képviselet mindenhol válságban van: sokan értekeznek arról, hogy a képviselet kérd ése a modern társadalmakban problematikus jellegű. E ténnyel csak az első nehézséget rögzítem. De elegendő lesz ha azt vesszük figyelembe, hogy különösen nehéz kisebbségi körülmények közepette, azaz, a mi körülményeink közepette létrehozni egy olyan nemzet i tanácsot, amely egyszerre legitim és legális. Azaz olyan képviseleti szervet, amely megfelel a legmagasabb rendű elveknek. Márpedig a nemzeti tanács akkor tudná teljesíteni a hozzájuk fűződő maximális kívánalmakat, mármint hogy egyszerre legitim és legál is legyen, ha tagjai olyan folyamatok keretén belül jutnának mandátumhoz, amelyhez kétség nem fér. Ugyanakkor megint csak figyelembe kell venni az adottságokat, amelyek jellemeznek bennünket. És nem lehet figyelmen kívül hagyni a kőkemény tényt, hogy a VMS Zen kívül egyetlen más politikai, vagy civil csoportosulás nem rendelkezik olyan
