Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.24 . 20 Megállapodás a v alutaalappal – Szerbiában nagyobb gazdasági növekedés várható a korábban előrejelzettől – Csökkent az infláció Magyar Szó 2010. február 24., Megszületett a megállapodás Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap között a pénzintézet által jóváhagyott készenlét i hitel harmadik részletének jóváhagyásáról. A 350 millió eurós összeget a devizatartalékok erősítésére fordítja az ország. A megállapodást meg kell erősítenie a valutaalap igazgatótanácsának is, amire március végén kerül sor. A Nemzetközi Valutalap küldö ttsége két héten át tartózkodott Belgrádban, és ennek során a kormány és a jegybank vezetőivel tárgyaltak. Becslésük szerint Szerbiában a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az idén 2, jövőre pedig 3 százalékos lesz, ami több, mint az IMF korábbi előrejel zése, ami az idei évre a GDP mindössze 1,5 százalékos növekedését jósolta. Emellett az infláció további csökkenése is várható. Albert Jäger, a valutaalap küldöttségének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, maradtak nyitott kérdések, ezek elsősorban a kö zszférában a nyugdíjak és bérek befagyasztására vonatkoznak, valamint a nyugdíjak elszámolásának módszertanára. Mint hozzátette, egyelőre az a megállapodás marad érvényben, miszerint a nyugdíjak és a bérek az idén nem változnak. Amennyiben a gazdasági növe kedés nagyobb lesz a tervezettnél, lehet szó e tilalom feloldásáról, de erről majd a küldöttség következő belgrádi látogatása alkalmával tárgyalnak, várhatóan májusban. Akkor eshet szó a kormány azon szándékáról is, amely szerint a nyugdíjak növekedését 20 11 áprilisától 18 hónapon át a közszféra béreinek növekedéséhez kössék. Jäger szerint a legfontosabb, hogy ne változzon a közfogyasztás csökkentésére vonatkozó terv. Jovan Krkobabić kormányalelnök hangsúlyozta, semmi esetre sem módosítják a nyugdíjrendsze r tervezett reformját, amely előirányozza, hogy 2011 áprilisától 18 hónapon át a nyugdíjak emelkedése a közszféra béremelkedését követi. Mint hozzátette, a kormány új nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvényen dolgozik, amit a pénzügyi felelősségről szóló tö rvény megerősítését követően fogadnak el. Az utóbbi törvény korlátozza a bérekre és nyugdíjakra elkülöníthető költségvetési eszközök mértékét. Jäger ennek kapcsán elmondta, hogy a nyugdíjak egyszázalékos növekedése a szerbiai költségvetési mérleghiányt hé tmilliárd dinárral növelné, ezért jövőre, a választások előtti évben a kormánynak mindenképp tartania kell magát a lefektetett elvekhez. Arra is figyelmeztetett, hogy a kormány késik az állami adminisztráció leépítésével, amelyről szintén a májusi látogat ás alkalmával esik majd szó, amennyiben addig a köztisztviselők száma nem csökken 10 százalékkal. Meglátása szerint Szerbiának két lehetősége van: a jövőbeni gazdasági növekedést a fogyasztás ösztönzésére fordítja, vagy pedig feltételeket teremt a gazdasá g versenyképességének növelésére, a nagyobb kivitelre, és a beruházások ösztönzése irányába. Mint mondta, e pillanatban az ország legnagyobb problémái a nagy arányú munkanélküliség, a termelés és beruházások alacsony szintje és a gazdaság alacsony fizetőké pessége. Radovan Jelašić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója kiemelte, hogy a jegybank megvalósította legfontosabb célkitűzését, ugyanis csökkent az infláció. Az infláció tavaly 6,6 százalékos volt, az elmúlt kilenc hónapban 0,14 százalékkal csökkent. A monetáris politika enyhítését vetítette előre, ami egyrészt a kötelező tartalékok csökkentését jelenti azon ügyviteli bankok esetében, amelyek nagyobb mértékben készek eladósodni külföldön, több hitelt helyeznek ki, és a takarékba helyezett összegeket növe lni tudják. Diana Dragutinovićpénzügyminiszter arról beszélt, hogy megállapodás született a nyugdíjreformról. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak növekedésének dinamikája követni fogja a közszféra bérszintnövekedését. Arról is szólt, hogy a kormány teljesít ette a valutaalap iránti korábbi kötelezettségeit, ugyanis a tavalyi évre a tervezett költségvetési mérleghiány 134 milliárd dinár volt, ehhez képest sikerült azt 121 milliárdra csökkenteni. Mlađan Dinkićgazdasági miniszter a közszféra bérei befagyasztásá nak feloldási tilalmával kapcsolatban elmondta, van rá lehetőség, hogy erre sor kerüljön az év második felében. Ami biztos, az év első hat hónapjában marad a bérnövelési tilalom, utána pedig akkor módosítanak ezen, ha a gazdasági növekedés nagyobb lesz a t ervezettnél.
