Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.24 . 18 Az elmúlt évben a felső vezetés elérte, hogy a Guşăbaklövés után lemondásra szólította fel Benedeket, aki kénytelen volt megválni a helyi tanácsban betöltött frakci óvezetői tisztségétől. A két tábor között azonban nem csak politikai csata folyik. Benedek István és Szepessy László személyes konfliktusa az elmúlt év végén tettlegességig fajult, és mindkét fél bűnügyi feljelentést tett a másik ellen a rendőrségen. vissza Szerző(k): Szucher Ervin Összefogást sürgetnek a pedagógusok Krónika 2010. február 24. Hevesen bírálja az oktatásban tervezett fejkvótarendszert a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) a Krónikához tegnap e ljuttatott állásfoglalása. A szervezet elnöke, Lászlófy PálIstván a dokumentumban úgy fogalmaz, a kormány által javasolt intézkedéseket nem lehet úgy kivitelezni, hogy azáltal ne kelljen iskolákat bezárni, továbbá arra hívja fel a figyelmet, hogy a „költs égek csökkentésére hozott kormányhatározat egy olyan folyamatot indított el, amelyik teljesen szétveri az amúgy is összekuszált romániai és ezen belül az anyanyelvi oktatást”. Kijelentésének alátámasztására Lászlófy idézi a szövetség egy tömbmagyar, illet ve egy szórványmegyében működő szervezetének szakértői által megfogalmazott problémákat. „Az iskolaösszevonás nem érintheti az óvodai csoportokat és az elemi osztályokat. A gyermekek túl kicsik az ingázáshoz” – szögezik le a tömbmagyar vidék szakemberei. Mint hangsúlyozzák, az iskolaösszevonás többnyire a hátrányos helyzetű településeket érinti, ahol további nehézséget jelent a szülők anyagi helyzete is, hisz sok olyan család él vidéken, akik számára gondot jelent a gyerekek számára a ruházat, a tízórai, illetve az ingázás ellenértékének előteremtése. Ez pedig – hívják fel a figyelmet – az analfabéták számának növekedéséhez vezethet. Ugyanakkor az iskolaösszevonások tervezésekor elsődleges szempont egy olyan átfogó felmérés elkészítése, amely feltérképez i az ingázás lehetőségeit. A pedagógusok a dokumentumban a Ceauşescudiktatúra faluromboló politikájával magyarázzák azt, hogy az évtizedek során több tömbmagyar falu is elnéptelenedett, s ennek megakadályozására a rendszerváltás utáni kormányok egyikre sem tett megfelelő lépéseket. „Romániának most kötelessége úgymond kárpótlásként is biztosítani az óvodai és az elemi oktatást, akár egy gyermeknek is ezeken a településeken” – szögezik le az oktatók, akik a gond orvoslására javasolják a hátrányos helyzetű települések jegyzékbe vételét, s az ott működő iskolák speciális, nem fejkvótarendszer szerinti finanszírozását. A rendszer hátulütőjét látják a dokumentum kidolgozására felkért szakértők abban is, hogy a Székelyföld településein a rendőrség, csendőrség , katonaság nem a nemzeti közösség soraiból kerül ki, gyermekeik anyanyelvi oktatása csökkentett létszámú osztályokban történik, ami hozzájárul ahhoz, hogy a székelyföldi megyék egy osztályra jutó átlagtanulólétszáma alacsonyabb a többi megyékhez képest. Ezért ebben az esetben is speciális alapból történő finanszírozást javasolnak. Ugyanakkor az iskolák kihasználtságának feltérképezését is javasolják, mivel szerintük ez is sok esetben segíthet a tervezett leépítések, iskolaegyesítések megvalósításában. Min dezt pedig véleményük szerint nem szabadna véghezvinni a helyi közösségek megkérdezése nélkül. Szórványproblémák Fontos lenne a tömbszórvány viszony differenciálása akár olyan értelemben is, hogy a lehetséges diákok által sűrűn és gyéren lakott területek ről beszélünk – így nem csak magyar ügy – , hiszen a szórványban vagy elszigetelt településeken nem alternatíva sem az osztályösszevonás, és gyakran az utaztatás sem” – szögezik le az általuk kidolgozott dokumentumban a pedagógusszövetség szórványszakértői, akik azonban a továbbiakban olyan javaslatokat fogalmaznak meg a tervezet javítására, amelyek nem csak a szórványban orvosolnák a gondokat. Hiszen egyebek mellett kérik az egy főre számított finanszírozási alapösszeg növelését, ugyanis szerintük a kormán yjavaslat jelenlegi formájában nincs esély a kerettantervek által biztosított egyéb oktatási formák működtetésére, mint az emelt óraszámú tantárgyak, a művészeti és sportkörök, a választható tantárgyak
