Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosz tálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.23 . 28 A többi parlamenti párt vezetői szűkszavúan értékelték Victor Pontának a PSD élére való megválasztását. A demokrata párti Radu Berceanu nem kívánta komment álni ezt a fejleményt arra hivatkozva, hogy neki se esett jól, amikor más pártok a PDL belső életéről nyilvánítottak véleményt. Berceanu szerint a PDL és a PSD között kormány- és ellenzéki párt közötti normális viszony fog uralkodni. Crin Antonescu, a P NL elnöke úgy véli, hogy Ponta nehéz feladat elé néz, hiszen meg kell újítania a romániai baloldalt. Antonescu közölte, hogy ebben a törekvésében partnerei lesznek Pontának annak ellenére, hogy egyben politikai vetélytársak is. Hozzátette, hogy az ő szemsz ögükből a szociáldemokratákhoz való viszonyulásuk nem fog változni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke annak a reményének adott hangot, hogy jól fognak együttműködni Pontával, aki fiatal, ugyanakkor tapasztalt politikus, és természetesnek véli, hogy minden párt a jövőbe mutató megoldásokat keresi miután elvesztett egy választást. vissza Adóköteles nyugdíjak: igaz is meg nem is Szabadság 2010. február 23. A pénzügyminiszter összevissza kijelentései újból felélénkítették a sajtót , és sorra jelentek meg a politikusok nyilatkozatai, az internetes honlapokon pedig az olvasók megjegyzései. Ezúttal a nyugdíjak adóztatása került terítékre: Sebastian Vlădescu (képünkön) a központi sajtónak adott egyik interjújában kijelentette, hogy mind en nyugdíjnak adókötelesnek kellene lennie, hiszen „egy civilizált államban minden jövedelmet megadóztatnak”. Azt is hozzátette, hogy közvitára kellene ezt bocsátani, hiszen elképzelhetetlen, hogy közel hatmillió jogosultat fizessen az állam, miközben háro m milliónál alig többen fizetnek jelenleg hozzájárulást, és kevesebb arányban, mint amennyit a kifizetések jelentenek. Hasonló, sőt még rosszabb a helyzet az egészségügyben, ahol 18 millió az ellátásra jogosult, és szintén csak három milliónál valamivel tö bben fizetik a biztosítást. Éppen ezért komolyan gondolkodik az egész adózási rendszer megváltoztatásán, ennek korszerűsítése érdekében. Vasile Blaga, a Demokrataliberális Párt főtitkára tagadta hétfőn, hogy tudomása lett volna a pénzügyminiszter nyugdíjadóztatási szándékáról, és azt állította, hogy erről nem beszéltek kormánykoalíciós szinten. Crin Antonescu, a liberálisok elnöke már élesen bírálta Vlădescu azon szándékát, hogy közvitára bocsássák a nyugdíjak adókötelezettségét. Ironikusan megjegyezte: ez a kezdeményezés egy olyan, magát jobboldalinak tartó kormány próbálkozása, amely csak a különféle jövedelmek kifosztásával képes valami pénzt hozni a költségvetésnek, mindez pedig annak a rossz jele, hogy előbbutóbb fizetésképtelenné válik az állam. S ebastian Vlădescu tegnap már pontosította korábbi kijelentéseit, szerinte a nyilatkozók, de a sajtó is, túloztak, amikor „minden nyugdíj” adóztatásáról beszéltek. Elmondta, a kisnyugdíjakat semmi esetre nem terhelnék hasonló „kiadással”, a nagyobbakat pedi g eddig is megadózták. Valótlannak nevezte azt a szintén felröppent hírt is, miszerint a társadalombiztosítási járulékot is megadóznák, ugyanakkor tagadta, hogy fizetésképtelenség fenyegetne. vissza Koszovó és Abházia – párh uzamok és ellentétek RIA Novosztyi 20100223 Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva nem csak a vitatott függetlenné válás fűzi össze a Szerbiából kiszakadt Koszovót és a Grúziával szakító Abháziát, hanem az is, hogy mindkét terület függetlenségi év fordulója február 17ére esik. Két évvel ezelőtt a koszovói albánok nyilvánították ki függetlenségi vágyukat, múlt évben pedig a 2008 nyári, DélOszétia miatt összecsapó grúz és orosz hadsereg háborúja késztette arra Abháziát, hogy ugyanilyen lépést tegyen . Mindazonáltal az abházok egyszer már kérték – állítólag önként és dalolva – , hogy Oroszország területéhez csatolják őket, ez 1810ben történt, mindazonáltal e deklaráció is február 17ére esett. Az 1810es esemény megítélése ugyanakkor igencsak megosztj a a történészeket – írja a RIA Novosztyi elemzése. Egyesek a Kreml imperialista terjeszkedésének tudják be az „önkéntes” csatlakozást, minthogy a bevonuló orosz csapatok elől a terület lakosságának a fele akkor elmenekült. Mások viszont az önkéntesség adta legitimitás mellett kardoskodnak,
