Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.22 . 26 Listavezető lett Farkas Iván, aki a legtöbb szavazatot kapta az érsekújvári járásbeli küldöttektől. Őt követi Szigeti László, Farkas Tibor, Bób János, Fekete László, Jávorka Flórián és Könözsi László, az első tízesbe bekerült Peczár Károly, Szép Rudolf és Mészáros Béla. A járási jelöltlistán a szavazatok alapján a 11. helyen van Ivanics Krisztián, őt követi Pásztor Péter és Dobai Tibor. A régiós listát Kottlík László, Nagykér polgármestere, a zsitvabesenyői Ozsvald Norbert és az érsekújvári Kocskovics Péter zárják. Juhász György MKPs parlamenti képviselő - aki eredetileg szerepelt volna az érsekújvári jelöltlistán - viss zalépett, döntését azonban nem indokolta - tájékoztatták az Új Szót a tanácskozás résztvevői. (mkp.sk, vkm, szaz) vissza Az autonómia igen hasznos voltáról Új Szó 2010. február 22. hétfő, 08:15 | Lovász Attila Miután a Me čiar által összetapasztott egységes magyar politikai reprezentáció kétfelé hullott, ezt követően pedig a nemzetmentés és a nemzetárulás közötti mezsgyét fogalmazzák meg sokan választóvonalként, Komáromban az autonomista Bósza János közölte, polgármester le nne. Lelke rajta, állampolgár, a passzív választójog birtokosa, mérettessék meg. De azért az autonómiáról szóljunk egykét szót. Az autonómia nem más, mint önállóság, önrendelkezés, önkormányzat. Ennek különböző fokozatai a demokratikus államokban minden ütt jelen vannak, jogszabályok szintjén megfogalmazva, ki és miben autonóm, azaz ki és miben nem tartozik elszámolni senkinek, csakis „sajátjainak”. Szlovákiában az autonómia olyan szinteken van jelen, amiről ez ország polgárainak sejtése nincs. Autonóm a helyi önkormányzat, autonóm a megyei önkormányzat, autonóm pl. egy civil szervezet, de autonóm pl. falvak vagy városok szabad társulása is. Döntéseiben autonóm egyegy vállalkozás tulajdonosa: amennyiben teljesíti a közteherviselés rá vonatkozó szabályait, egyetlen intézmény vagy kívülálló személy nem szólhat bele döntéseibe, elhatározásaiba. Az autonómia tehát jó. Sok mindenre jó. Pl. arra is jó, hogy kiderüljön, egyegy szervezet, közösség, netán népcsoport képese egyáltalán önerőből, saját döntéseine k és saját felelősségének felvállalásával az önállóságra. Ugye, a tisztelt Olvasó is gyakran kételkedett már abban, hogy képeseke a volt keleti blokk nemzetei egyáltalán államokat igazgatni, mert esetenként nem úgy nézett ki. De kizárólag a szlovákiai mag yarok közösségére vonatkoztatva bizony arra is jó lehet az autonómia, hogy kiderüljön, mennyire vagyunk közösség, mennyire vagyunk képesek egységes célokat, paradigmákat követve önrendelkező módon dönteni és cselekedni. Hát, megnézve néhány önkormányzat va gy néhány politikai csoportosulás vagy helyi kommunitás tevékenységét, bizony gyakran juthat eszünkbe, jó lenne az a fránya autonómia, de a Jóisten mentsen meg minket azoktól, akik az élére állnának. Az autonómia Szlovákiában jelen van. Létezik a szlováki ai magyar közösségekben is. Egyegy magyar többségű településen vajon nem autonóme a magyar ajkú lakosság? Saját maga juttatja a helyi önkormányzatba képviselőit, még a költségvetése sem a központi költségvetési törvény függvénye. Az adócentralizáció óta (immár öt éve) a helyiek személyi jövedelemadója az önkormányzat autentikus bevételi forrása, és senki nem szólhat bele, hogy Felsőröcsögő képviselőtestülete milyen prioritások mentén és mire költi a köz reá eső részét. Persze, abba se nagyon, mennyi pénzt képes kilopni, de most hagyjuk a büntetőjogi kategóriákat. Ha tehát a szlovákiai magyarok autonómiájáról beszélünk, nem árt tudni, hogy bizony nagyon jelentős kérdésekben bizony nagyon is autonómak lettünk. Az autonómiának, vagy önrendelkezésnek ezt a szi ntjét még Ficoék sem merték megfúrni, pedig „ide a rozsdás bökőt” – nagyon szeretnék. Az autonómia területi és ezáltal politikai megfogalmazása viszont Szlovákiában egyelőre járhatatlan út. Nem azért, mert az rossz, hanem mert 1) a szlovákokkal sikeresen elhitették, hogy az autonómia az ő országuk ellen való áfium és 2) a magyarok nagy részével meg elhitették, hogy gyógyír ám ez minden gondunkra. Azt a tényt valahogy mindkét oldalon sikerült eltussolni, hogy az autonómia tulajdonképpen a korlátlan fennható ság elleni gyógyszer – hazai viszonyokra lefordítva: az önmagukat államalakító nemzetként megfogalmazó szlovákok korlátlan fennhatósága mellett az adott területen élő magyaroknak adna mellérendelő viszonyban döntési jogokat, de a
