Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.01 . 9 hazugságnak a vég nélküli ismétlésére képes, miszerint a jogi norma nem érinti a kisebbségiek anyanyelvhasználati jogait. Budapestnek joga van a Szlovákiában élő magyar kisebbséggel törődni, s ugyancsak jogos emberjogi problámaként foglalkoz ni a nyelvtörvény alkalmazásával, ahogy azt sokan teszik, többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékesei és az Egyesült Államok néhány politikusai." - hangsúlyozza a szerző. Így folytatja: „Az a módszer, amelyet nem el őször választ Magyarország, azonban szerencsétlen és kontraproduktív. Szlovákia nem olyan diktatórikus állam, mint például ÉszakKorea, habár a módosított nyelvtörvény éppenséggel nem ezt sugallja. Ennek ellenére a szomszédos, ráadásul partnerország semmi képpen sem támogathatja a törvénysértést. Az a politikai igéret, miszerint a létrehozott alapból átvállalják a pénzbírságok kifizetését, tulajdonképpen közvetetten erre tesz igéretet. Főleg úgy, hogy a pénzalap működtetésének feltételei éppen olyan homályo sak, mint a nyelvtörvény rendelkezései. A szlovákiai civil szerveződések, amelyeket megbíztak az összeg kezelésével, azt hangoztatják, hogy leginkább jogsegélyre, vagyis a nyelvtörvénnyel kapcsolatos információkra kívánják felhasználni a pénzt. Az illetéke s magyar kormánytényezők viszont éppen az ellenkezőjét állítják. Ami nem meglepő, hiszen a szenvedő testvérek megsegítése a politikai marketing szempontjából sokkal hálásabb téma, mint a jogértelmezés körüli holmi vita és felvilágosítás. Éppen ezért javaso lta két hónappal ezelőtt az előbbi szempont alapján történő támogatást populista módon az ellenzéki Fidesz. Döntésével a Bajnai kabinet csapdába esett, mert olyan kötelezettséget vállalt a magyar állam nevében, amelynek mértékét nehéz előre felmérni. Ráad ásul a mindkét térfélen és a kisebbségiek között is jelenlévő nacionalistákat a politikai játékok túszaivá tette, akik számára a választások előtt különösen jól jön az ilyesfajta lépés" - vélekedik Peter Morvay, a legnagyobb példányszámú szlovák napilap po litikai elemzője. vissza Brüsszelben alapozzák az EU külügyminisztériumát Magyar tagja is van az unió „külügyminisztériumát” az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) előkészítő tanácsadó testületnek. Catherine Ashton külügyi f őképviselő tizenhárom tagú bizottságot hozott létre, amelybe bekerült a Magyarország brüsszeli EUképviseletét vezető Iván Gábor is: ő az egyetlen keletközépeurópai résztvevő. Pócs Balázs| Népszabadság| 2010. február 1. | Több száz fő dolgozik majd az EKSZ brüsszeli központjában, amelynek saját épülete is lesz, és leginkább egy külügyminisztériumra hasonlít. – Amikor szóba kerülnek az Európai Unió intézményei, ezentúl eggyel többet kell felsorolnunk – hangsúlyozta lapunknak Iván Gábor, hogy a külügyi sz olgálat nagyon is létező dolog. A tervek szerint április végéig elfogadják az EKSZt létrehozó tanácsi határozatot: a jogilag ezzel már létező szervezet feltöltéséhez persze idő kell, de a 2011 első felében esedékes magyar EUelnökség idején a szolgálat má r működőképes lesz. Ha minden jól megy, a keletközépeurópaiak jelenléte is erősödik majd az EU külpolitikai szerepét megjelenítő intézményben. Merthogy bekerülni két alapelv mentén lehet: hozzáértés és földrajzi egyensúly. A külügyi szolgálat munkatársa inak egyharmada az Európai Bizottságtól, egyharmada a tanács főtitkárságáról érkezik majd, egyharmad részben pedig a tagállamok diplomatái lesznek. Egységesebb külpolitikai megjelenést és erősebb érdekérvényesítést biztosítani az EUnak – íme a rájuk váró fő feladatok. Azért is hozta létre Ashton a tanácsadó testületet, hogy megszerezze a tagországok támogatását. Amikor konkrétumokról esik szó, máris tesztelni tudja, milyen a hangulat, és melyik ötletet hogyan fogadják a fővárosokban. Bár Iván az egyetlen keletközépeurópai az előkészítő testületben, ez nem az új tagállamokkal szembeni ellenérzést tükrözi. – Inkább azt, hogy a kül- és biztonságpolitikában az újak alulreprezentáltak – mondta Iván, aki már két évtizede foglalkozik uniós ügyekkel. Most azonban elsősorban a nemzetiségének köszönheti, hogy beválasztották a brüszszeli grémiumba. Januárban indult ugyanis a spanyol – belga – magyar hármas EUelnökség, és a fő döntéshozó szervben, a tanácsban arról állapodtak meg, hogy mindhárom tagország nagykövete ott l egyen az Ashtonféle bizottságban. vissza
