Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.22 . 12 Nemzet i lelkesedésen túl számonkérhetőség – MIVÉ LETT A 140 EZER SZAVAZAT HÚSZ ÉV ALATT? Vajdaságma.info 2010. február 21. [13:18] A dolgok jelenlegi állása szerint a nemzeti tanácsokról szóló szerbiai törvény értelmében március 9én lezárul a nemzeti kisebbs égek külön névjegyzékére való feliratkozás, s mivel a magyarok esetében összegyűlt a szükséges 117 320 aláírás, a Magyar Nemzeti Tanácsot közvetlen szavazáson választjuk meg. Pásztor István, a VMSZ elnöke arról beszél, hogy a pártja által szervezett aláírá sgyűjtés során a névjegyzéki listára mintegy 130 000en iratkoztak fel, ami egyben a pártja mozgósító erejét is jelzi, és szerinte éppen ettől az erőtől ijedtek meg azok, akik most a VMSZ ellen szövetkeznek. A vajdasági magyar identitás megvallását tükröző 130 000 aláírás valóban olyan impozáns szám, ami nemzettudatot tükröz és üzen, hogy a minden egyéb felett álló nemzeti érdeket zászlóra tűzve még mindig lehet mozgósítani az embereket Vajdaságban, függetlenül attól, hogy a politikum más vonatkozásában már szétszórtak az érdekek és a várható szavazatok egyaránt. Március 31én lesz húsz éve, hogy Doroszlón megalakult a történelmi VMDK, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. És bár megmaradt a húsz év alatt, mellette több más magyar előjelű párt is alak ult, kisebbnagyobb sikerrel. Jelenleg öt bejegyzett szerbiai magyar pártnál tartunk, mindegyik hivatottnak érzi magát a magyar érdekvédelemben, s eközben jelen pillanatban szinte nullával egyenlő a közöttük fennálló együttműködés, a rájuk leadott szavazat ok pedig rendkívül eltérő támogatottságról beszélnek. A történelmi VMDKt, a nemzeti alapon is politizálni akaró embereket magába tömörítő szervezetet a többpártrendszer előtt zöld fényt adó Szerbiában az elsők között jegyezték be, és még ugyanabban az év ben, 1990ben a szerbiai parlamenti választásokon 31 jelöltet állított, akik megkapták a magyar szavazatok mintegy 80 százalékát, szám szerint 132 726ot. Két évre rá, 1992ben – akkor már a jugoszláv föderáció szétesését és a Kis Jugoszlávia létrehozását k övető rendkívüli szerbiai választásokon – 140 825 szavazatot kapott, s 9 mandátumot szerzett. 1993ban már csak 112 342 volt a szavazatok száma, ami 5 képviselői helyre volt elegendő, majd 1997ben már az időközben alakult VMSZ jutott be a törvényhozásba, 50 960 szavazattal a háta mögött, ami négy képviselői helyre volt elegendő. És ettől kezdődően szétszóródtak, megoszlottak a szavazatok, és csak 2008ban sikerült ismét magyarként mozgósítani a magyar szavazótábort, ami a VMSZ, a VMDP és a VMDK együttműköd éseként létrejött, magyar összefogásként megélt Magyar Koalícióra leadott 74 874 szavazatban testesedett meg. A koalíció azonban a választások után nem azt az együttműködést hozta, amit remélni lehetett. A köztársasági parlamenti helyek mind a VMSZé lette k, s ezé a pártté lett a felelősség mindazon törvényekért, amelyek miatt magyar érdekek sérültek. A magyar koaliciós partnerekkel való együttműködés pedig a kölcsönös bírálatba torkollott, ami a nemzeti tanácsokról szóló törvény és a külön névjegyzék miatt csúcsosodott ki. Országos szinten pedig a köztársasági költségvetés meg nem szavazásával a VMSZ még egy frontot nyitott, nemet mondva a választások utáni koaliciós partnerének, a kormányzó Demokrata Pártnak, aminek következménye az lett, hogy magára marad t önkormányzati szinteken is, szembekerülve minden elfojtott elégedetlenséggel. Zenta a legújabb példa erre. A hatalom nem úgy működött a város érdekében, ahogy kellett volna – mondták a másik oldalon, és megtörtént a szerepcsere: az egyik bejegyzett magya r pártot, a VMSZt a hatalomban az MPSZ, a Magyar Polgári Szövetség váltotta fel, és nincs ok rá, hogy eleve bizalmatlanok legyünk az új koalició iránt. Ha már a húsz év alatt felaprózódtunk, lássuk, mire megyünk így! Az első magyar párt útkeresési időszak át követően a vajdasági magyar közösség jelentős hányada nem volt bizalmatlan az 1994ben alakult új magyar párt, a VMSZ, a Vajdasági Magyar Szövetség iránt sem, amelynek létrejöttét a VMDKn belüli szakadás indokolta. Aztán a VMDK még egyszer szakadt, és létrejött a VMDP, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt is, majd sokkal később részben a VMDPn belüli nézeteltérésnek is magyarázhatóan létrejött a legújabb vajdasági magyar párt, a Magyar Remény Mozgalom. De, hogy a VMSZ se maradjon ki a sorból, sok köze vol t az MPSZ, a Magyar Polgári Szövetség megalakulásához, miközben a húsz év alatt több más magyar előjelű politikai szervezet is tevékenykedett kisebb nagyobb sikerrel, időleges célzattal. Most tehát az ötös számnál tartunk, ennyi bejegyzett vajdasági magyar párt számít a szavazópolgárok támogatására a legközelebbi választásokon. Ennyi között (és plusz a magyarok szavazataira is utazó szerb pártok között) oszlanak majd meg a magyar szavazatok, és ha a húsz évvel ezelőtti 140 ezer magyar szavazatot, és a külön névjegyzékre feliratkozók mostani számát („aki magyar, aláír”), a 130 ezer aláírást vesszük számba, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ez az a csúcs, amit a vajdasági magyar közösség választópolgárai között nemzeti színezetben el lehet érni. A bizonytalan ta rtalmú nemzeti színezet (az autonómia alatt értett pártvonalas vagy csoportérdekű eddigi nemzeti tanácsbeli hatalomgyakorlás az oktatás, a kultúra, a média és a nyelvhasználat terén) arra talán elegendő, hogy a hibákon túlmenően a közösségben gondolkodást segítse. A konkrét
