Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sa jtófókusz 20 10 . 02.02 . 16 Újabb nemzetiség alakul? Jönnek a bunyevácok! – A magyarországi horvátok hallani sem akarnak az ötletről A bun yevácok szeretnének önálló, törvényben elismert kisebbséggé válni.A Magyar Tudományos Akadémia megváltoztatta álláspontját, a horvátok tiltakoznak, a parlament aligha kerülheti el, hogy belenyúljon a nemzetiségi darázsfészekbe. Czene Gábor| Népszabadság| 2010. február 2. | „Horvát etnikai csoportként” definiálja a bunyevácokat az 1977es Magyar Néprajzi Lexikon. A rendszer és a nemzetiségi politika időközben nagyot változott, ugyanakkor a bunyevácok hivatalos megítélése maradt a régiben. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993as törvény tizenhárom népcsoportot soro l fel: a délszlávok közül a horvátok, a szerbek és a szlovének bekerültek a parlament által elismert nemzetiségek körébe – a bunyevácok nem. A katymári Bunyevác Kulturális Egyesület tiltakozott ugyan, de túl későn, csupán egy hónappal a törvény elfogadása előtt. Mai ismereteink szerint a bunyevácok a XV – XVII. század között, több hullámban menekültek el az oszmántörökök elől Dalmáciából és Hercegovinából. A legtöbben Baja, Szabadka és Zombor térségében telepedtek le. A katolikus bunyevácok vallásilag minde nképpen a horvátokhoz kötődnek, ám Horvátországban nem számítanak külön kisebbségnek. Szerbiában viszont igen. A bunyevácok latin betűket használnak, nyelvük (pontosabban: nyelvjárásuk) a szerbbel és a horváttal egyaránt közeli rokonságot mutat. A bunyevá c öntudat legfőbb hazai képviselője a bajai Muity Mihály, ahogyan barátai szólítják: Muity Mijo. 1994ben, az első kisebbségi önkormányzati választásokon bunyevác létére szerb színekben indult. Négy évig a bajai szerbek elnöke volt. Aztán – mondja – „észbe kapott”, és úgy határozott, hogy energiáit inkább a bunyevác nemzetiség elismertetésére, identitásának megőrzésére fordítja. Még az általa elnökölt szerb önkormányzat létrehozta például a Bunyevác Túlélők Egyesületét, segítőivel saját költségen járta a vi déket, hogy felkutassa a bunyevác közösségeket. Baján bunyevác tájház működik, de a hagyományos bunyevác civil szerveződésekben a horvátok jórészt átvették az irányítást – panaszolja Muity Mihály. Becslése szerint Magyarországon 12 – 15 ezer bunyevác él. Ké rdés, hogy a jórészt beolvadt – vagy önmagát horvátnak tekintő – bunyevác népességben mekkora a hajlandóság önálló identitás felmutatására.MuityMihály mindenesetre 2006ban elérkezettnek látta az időt, hogy kezdeményezze a bunyevácok nemzetiséggé nyilvánít ását. A kisebbségi törvény szerint ahhoz, hogy új nemzetiséggel bővüljön a „tizenhármak” köre, az adott népcsoport legalább százéves magyarországi jelenlétének igazolására, továbbá legalább ezer támogató aláírására van szükség. A bunyevácok esetében nem l ehetett vitás a százéves múlt megléte: az Országos Választási Bizottság zöld jelzést adott az aláírásgyűjtés megkezdésének. A bunyevácoknak bőven sikerült összeszedniük a kellő számú hitelesített aláírást. Ilyen helyzetben – a Magyar Tudományos Akadémia á llásfoglalásának ismeretében – a parlament mondja ki a döntő szót. Az akadémia szakértőinek tanulmánya alapján Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke azt az álláspontot képviselte, hogy a bunyevácok a horvátokhoz tartoznak: „sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését”. Hozzátette: a „bunyevácok eredetéről, elnevezéséről, hovatartozásáról és releváns identitásformáiról a szakmaitudományos és egyúttal a politikai viták még nem tekinthetők lezártnak”. A parlament emberi jogi bizottságának ülésén kiderült, hogy a bunyevác kezdeményezést a kormányzat és az akkor még létező Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal sem támogatja. Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman ugyanakkor az MTA elnökéhez hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kizárólag tudományos, hanem részben politikai döntésről van szó. Mint ahogyan annak idején politikai döntés volt az is, hogy éppen az a bizonyos tizenhárom népc soport nyerte el a kisebbségi státuszt. AzOrszággyűlés végül 2006ban – az emberi jogi bizottság előterjesztésének megfelelően – nagy többséggel a bunyevác nemzetiség elismerése ellen szavazott. Muity Mihály és társai azonban nem adták fel. Levéltári
