Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 28 Mikro- és makrorégiók Az RMDSZ tervezete ér telmében az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Kolozs, Máramaros, i lletve BeszterceNaszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTSrendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatú rája). Ez makro- (NUTS 1), közepes (NUTS 2) és kisrégiókra (ezek nálunk a megyék – NUTS 3) osztja fel az Unió országainak területét. Az RMDSZ által javasolt új regionális felosztás a NUTS 2, a makrorégiók pedig a NUTS 1 felosztást tükrözik. Az RMDSZ szeri nt mindez azért szükséges, mert a jelenlegi régiós felosztás nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kultur ális különbözősége annyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követő, összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni. Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a rég iók jelenlegi, 2004ben elfogadott felosztása épp ellenkező hatást váltott ki, mint ami célja lett volna, a gyengébben fejlettebb megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szemp ontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő korábban úgy nyilatkozott, a kisebb régióknak jogi személyiséggel kell rendelkezniük, és ezeket választott regionális tanácsoknak kellene vezetniük, mivel csak is így lehet olyan szintű hatékonyságot elérni, hogy a strukturális és kohéziós alapokat sikeresen le tudják hívni. Szerző(k): Balogh Levente, Bíró Blanka vissza A polgármester miatt mondott le egy MPPs tanácsos Gyergyósze ntmiklóson Krónika 2010. február 12. Lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról és kilépett a Magyar Polgári Pártból (MPP) Gáll József. A gyergyószentmiklósi tanácsos döntésével elmondása szerint főként Mezei János polgármester lakosságot sújtó intéz kedései ellen tiltakozik, ugyanakkor közölte, többé nem kíván egy olyan frakcióban tevékenykedni, ahol diktatórikus módszerekkel hoznak döntéseket a helybeliek érdekeinek mellőzésével. Azt is felrótta az MPPs polgármesternek, hogy a fontosabb döntésekről, tervezetekről nem tájékoztatja a képviselőtestületet. A lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatban Gáll József kilenc pontban foglalta össze az általa elfogadhatatlannak nevezett polgármesteri intézkedéseket. Elsőként említi azt a napokban nyilvánosságra hoz ott szerződést, melyet Mezei János kötött a helyi fűtésrendszer felújításával megbízott Thermoenergy céggel. Egyébként a fenti egyezmény kiszivárogtatása miatt, mint ismeretes, tettlegességig fajult a vita Mezei János és a városháza főkönyvelője, Bíró Emes e között. A szerződés szerint a város gigakalóriánként 120 lejt fizet a Termoenergy Kft.nek. A mandátumától megváló Gáll szerint elfogadhatatlan, hogy a fűtésrendszer felújítása miatt minden adófizető polgár pénztárcájába belenyúljon a városvezetés. Tov ábbá azt állítja, bizonyítéka van arról, hogy Mezei polgármester átadta a városi közvagyon egy részét az említett vállalkozásnak, több mint ötmillió lej értékben. Bár az önkormányzat korábban azzal bízta meg a polgármestert, hogy pályázzon a fűtéshálózat r ehabilitálására, mint kiderült, Gyergyószentmiklósról egyetlen ilyen kérést sem iktattak az illetékes bukaresti irodában – írta közleményében Gáll. A Krónika érdeklődésére elmondta továbbá, dokumentumokkal tudja alátámasztani azt is, hogy Mezei János nap i kétórás munkaprogrammal havonta nettó ezer lejt fizet a kommunikációs tanácsadónak, s bár a polgármesteri hivatalban öt jogász tevékenykedik, a polgármester egy újabb ügyvédet fogadott fel, aki munkájáért jelentős honoráriumot kapott. Gáll elmondta ugyan akkor, Mezei médiaképviselőknek is juttatott öszszegeket a városkasszából, a preferált sajtóorgánumok munkatársainak nevét azonban nem kívánta nyilvánosságra hozni.
