Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regge li Sajtófókusz 20 10 . 02.10 . 35 A helyzet azonban ennél bonyolultabb: teljesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt hat esztendő olyan feszültségeket keltett, amelyek oda vezettek, hogy a választópolgárok érzelmi alapokon döntöttek. Amihez azt is vegyük hozzá, hogy Európa legtöbb országához és a néhai Szovjetunió egykori tagköztársaságaihoz hasonlóan Ukrajnát is érinti a nemzetiségek kérdése. Bármilyen furcsán hangzik is: Európa legnagyobb kisebbsége napjainkban az orosz, hiszen a szovjet időkben, az azóta függetlenné vált összes köztársaságba betelepedtek. Kevésbé természetes folyamat volt ez a Baltikumban, ám Ukrajnában jószerivel észrevehetetlennek bizonyult . A hatalomból most távozó Juscsenko pedig egyfajta elnyomó politikát folytatott velük szemben: meg akarta törni nemzeti identitásukat, korlátozta nyelvhasználatukat és tanulási, továbbtanulási lehetőségeiket – ám az oroszok mind jobban összezártak. Jus csenko politikája – akarvaakaratlanul – kihatott a Kárpátalján élő, mára már mintegy százötvenezresre apadt magyarság jogaira is. A most győzni látszó új elnök éppúgy a kisebbségi jogok újragondolását ígérte, mint a vesztes szerepét nehezen elfogadó Timos enko, jóllehet mindketten más alapállásból. Utóbbi szavazatmaximalizálásra törekedett (elvégre az ő kormánya fogadta el a korlátozásokat), előbbi viszont elsősorban az „övéire”, azaz az orosz nemzetiségűekre gondolt, ennek csak „hasznos hozadéka”, ha a m agyar közösség jogai is bővülnek. Távolodó EU és NATO Ez az „egyfelőlmásfelől”- féle gondolkodás munkálkodhatott a magyarokban, mikor hivatalosságaik Janukovicsban láttak több reményt, ugyanakkor az itteni hat megyében Timosenko végzett az élen. A magya rázat abban rejlik, hogy az itteni lakosok – és nemcsak a magyarok – jobban támogatják a nyugati orientációjú politikát, és a múlt tapasztalatai alapján tartanak az oroszbarát külpolitikától, nehogy Moszkva befolyása érkezzék el Verecke útján. Nemzetközi elemzők úgy látják: egyelőre patthelyzet alakult ki Ukrajnában. Timosenko nem hajlandó gratulálni a győztesnek, és felkérésének sem tesz eleget: nem mond le miniszterelnöki pozíciójáról. Miközben Janukovicsék már arra készülnek, hogy rendkívüli választások at írnak ki. Egy biztos: az ország számára most az eddiginél is nagyobb távolságba került az időnként felfelködlő tagság az Európai Unióban és a NATOban, aminek a legjobban a Kreml falai közt tapsolnak. vissza Napóleon és K utuzov Egy tényleges konfliktus esetén éppen a rakétaelhárítási rendszer teheti hazánkat hadszíntérré, biztonságunkat kiszolgáltatottsággá. ÚMSZ, Bíró Béla | 20100209 23:49:22nyomtat | elküld A rakétavédelmi rendszer elemeinek Romániai telepítése nem v áratlan fejleménye a románamerikai kapcsolatoknak, de mindenképpen megfontolandó. A rakétavédelmi rendszer elemeinek Romániai telepítése nem váratlan fejleménye a románamerikai kapcsolatoknak, de mindenképpen megfontolandó. Látszatra egyértelműen pozi tív fejleményről van szó, hiszen a védelmi rendszer a Román Hadsereget is magában foglaló Északatlanti Katonai Tömb halálbiztos biztonsági zónáját Románia határaiig terjeszti ki. S mivel Romániának természetszerűen vannak olyan nemzetközi érdekeltségei, m elyek orosz érdekekbe ütköznek, hazánk a legkorszerűbb katonai eszközök védelmében jóval magabiztosabban nézhet a jövőbe. A szovjet féllel való érintkezésben nyilvánvalóan megerősödnek a pozícióink. Egy újabb transznisztriai konfliktus esetén az oroszokn ak is alaposabban kell mérlegelniük a sajátos román érdekeket, mint ahogyan azt korábban tették.
