Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.09 . 22 elnökválasztás előtt eltörölné a tilalmat, koalíciós partnere, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) viszont inkább az államfőválasztás után foglalkozna a témával. A kérdés azután került napirendre Ausztriában, hogy Ulrich HabsburgLothringen, a Zöldek karintiai önkormányzati képviselője és a menye tavaly ősszel az alkotmánybírósághoz fordult a tilalom eltörlése érdekében. A bíróság ekkor elutasította a beadványt azzal az indoklással, hogy csak az elnökválasztás után vizsgálódhat a kérdésben. A kormánypártok és a Zöldek együtt rendelkeznek az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel. A Die Presse szerint a két másik parlamenti párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) is jelezte, hogy egyetért a t ilalom feloldásával. vissza Kék narancs Ukrajnában – ha minden igaz – ezentúl minden másként lesz. A narancs most bekékült. Viktor Janukovics öt év múltán visszatért, a választásokat ő nyerte meg. És a jelek szerint tisztes séges módon. Miklós Gábor| Népszabadság| 2010. február 9. | Pedig a leegyszerűsített képeket kedvelő világmédiában annak idején ő volt maga a megtestesült rossz: az oligarchák, az oroszbarát, antidemokratikus választási csalók hatalmát testesítette meg. A világ a narancsos forradalom dicsőségét zengte, a progresszív és Nyugatbarát Viktor Juscsenkóét, a tűzről pattant Julija Timosenko asszonyét. Néhány elkeseredett riporter próbált akkoriban is arról tudósítani, hogy a két tábor között alig van lényegi k ülönbség, egymással konkuráló iparbárók mozgatják őket, s elsősorban a földrajzi és kulturális különbségek, nem pedig a jövőkép választja el őket egymástól. Ha öt éve csupán ennyi volt a különbség, ma még kevesebb. A narancsos tábornak nevezett politikai vonal sikeresen szétverte önmagát. A KeletUkrajnában erős „kék” csapat, a Janukovics szervezte Régiók Pártja viszont nem esett szét. Pedig a mögöttük álló donyecki oligarchákat is megviselte a gazdasági válság, az acél és a szén iránti kereslet csökkenése . Juscsenko elnök azonban elrontotta országának presztízsét, felesleges gázháborúkba keveredett Moszkvával, s gyors befogadásra akarta bírni a NATOt és az Európai Uniót. Miközben honfitársainak többsége nem akar atlanti csatlakozást, viszont rendezett vi szonyt szeretne az oroszokkal, s a népesség jó része másként gondolkozik az ukrán/orosz történelemről is, mint Juscsenko. Janukovicsot segítette, hogy az öt évvel ezelőttinél jóval szabadabb lett a sajtó, és most már az állami apparátust sem mozgatták úgy a „jó jelölt” érdekében, mint az ő kormányfői ideje alatt. Julija Timosenko jövőképe is titok maradt. Putyinnal ő is jól megérteti magát. Bizonnyal rá szavaztak a nyugatukrajnaiak, akik az ukrán nyelvet, az ukrán identitást fontosabbnak tartják, mint kelet i honfitársaik. Talán ők jobban hisznek az ukrán EUtagságban is. De lám, a legnyugatibb terület, Kárpátalja lakói elutasították az agresszív ukrán nacionalizmust. A sok kultúrájú térség erre nem volt vevő. A választás eredményeképp Janukovics Ukrajna el nöke lesz, akkor is, ha az ukránok majd fele nem őt kívánta. Oroszországgal kapcsolatban talán néhány jelképes gesztust tesz. Nem beszél anynyit a NATOról, esetleg hozzájárul az orosz flotta krími támaszpontja engedélyének meghosszabbításához. Talán az or osz nyelv kap valamilyen félhivatalos státuszt, ha már az ukránok fele beszéli. De ettől nem lesz stratégiai értelemben „oroszbarát”. Hogyan válaszol erre a Nyugat? Segítie a bajba került gazdaságot, könnyítie a vízumkényszer eltörlésével az ukránok hel yzetét? Felismerie, hogy többségük nem akar NATOt, de nem kíván viszszatérni az orosz függőségbe sem. Önállóságának és saját identitásának elismerését akarja az ország, túl lenne már a kompállam státuszon. Az pedig egyáltalában nem lényegtelen, hogy megm arade a szabad média, az ellenzék mozgástere, leszneke a jövőben valódi választások. Nemcsak Ukrajna és nyugati szomszédai, de az egész posztszovjet térség szempontjából. Beleértve Oroszországot is. vissza
