Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.01 . 32 KeletKözépEurópa továbbra is veszélyben van, állítja egy ismert közgazdász Felvidékma 2010.02.01. Továbbra is jelentős a pénzügyi bizonytalanság a balti államokban, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában - jelentett ki Nouriel Roubini világhírű amerikai közgazdász Davosban egy osztrák lapnak. Úgy látom, néhány kivételtől eltekintve továbbra is nagyon törékeny marad a helyzet Kelet- és KözépEurópában - folytatta a gondolatmenetet a Der Standard pénteki számában megjelent interjúban. Roubini szerint a pénzügyi rendszer, az adósságteher és a fizetőe szközök alapvető túlértékeltsége továbbra is gondot jelent majd a térségben. A pénzügyi válsággal kapcsolatban általánosságban úgy vélekedett: minden ugyanúgy folytatódik, mint azelőtt. Magas eladósodottság, a bónuszfizetéseket nem korlátozzák, a bankok mi ndent ugyanúgy folytatnak tovább - fejtette ki. Mint mondta: nem túl sok, hanem túl kevés szabályozástól tart. Barack Obama amerikai elnök a jó irányba indult el a javaslataival, de nem megy elég messzire - vélekedett. A következő években újabb "buborékok" kialakulására lehet számítani Roubini szerint, például a nyersanyagszektorban. Az eurózóna perifériáján - így Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban - nagy gondot jelent a költségvetési hiány és a versenyképességi helyzet is. Str ukturális reformokra van szükség a termelékenység és a nagyobb növekedés érdekében. Ez eddig nem történt meg, ami komoly gondokat okoz majd az euróövezetben - mondta. Azon problémák, amelyek az osztrák bankok keleteurópai jelenlétéből származnak, eddig si került kordában tartani, de a veszteségek még nem teljesen ismertek és a hitelpiacon továbbiakra is lehet számítani - figyelmeztetett a közgazdász. Roubini, a New Yorki Egyetem professzora arról vált világszerte ismertté, hogy már 2006ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot. MTIEco, Felvidék Ma vissza A koncesszió védelmében Új Szó 2010. február 1. hétfő, 07:24 Lovász AttilaAz SaS elnöke, Richard Sulík a múlt héten közölte, kezdeménye zése elérte azt a támogatottságot, amelynél a parlamentnek kötelezően meg kell tárgyalnia a rádiós és televíziós előfizetési díjról készülő népszavazást. A lánykori nevén koncessziónak nevezett járulék a lakosság körében nem örvend nagy közkedveltségnek: h a lesz referendum és ha az érvényes lesz, az eredmény akár borítékolható is. Kérdezzük meg a polgárokat, akarnake valamiért fizetni, a válasz egyértelmű (lásd még: ún. szociális népszavazás Magyarországon). Richard Sulík, az SaS elnöke még három éve vete tte föl az ötletet, annak idején meg is indokolta. Indokai között szerepelt például az, hogy a koncessziós díjnak adójellege van, hogy a befizetés módja nem szolidáris, mert a díj egységes, s végül attól függetlenül kell fizetni, az ember médiafogyasztóe vagy sem. Amikor Sulíkék elkezdték az aláírásgyűjtést, még a régi előfizetői törvény volt érvényben, amely a vevőkészülékhez kötötte annak fizetését, a szankciók pedig – mint arról annak idején rengeteget írtunk – vérlázítóan magasak voltak, esetenként an yagi gondokat okoztak. Sőt, mindehhez jött még a közrádió és egy magán jogi iroda közötti szerződés, amelyben a rádió a díjat az irodával hajttatta volna be, az iroda meg lefölözte volna a hatalmas büntetéseket, de most ezt is hagyjuk. A Szlovák Rádió közb en kiegyezett az irodával, a koncessziót pedig villanyórák alapján fizetjük. Sulík egyebek közt azt állítja, hogy a szlovák köztévé és közrádió nem közintézmények, hanem nyíltan állami intézmények, azok tanácsait politikai úton kreálják, így a menedzsment ek is politikai döntés eredményei. Az intézmények nem függetlenek, s természetüknél fogva nem is lehetnek azok a jelen jogi környezetben. Legyenek hát nyíltan államiak, pénzüket kapják közvetlenül az állami költségvetésből. Ezzel Richard Sulík közvetetten azt mondta ki: szűnjön meg Szlovákiában a közműsorszolgáltatás. A szlovákiai politikai kultúrában a jelenleg még közmédiumoknak számító intézmények semmilyen kormánytól (tehát kormánykoalíciós pártoktól) független bevétellel nem rendelkeznének, támogatás uk a mindenkori költségvetési törvénybe kerülne tételesen, aminek következményeit a Magyar Televízió és Jánosi György képviselő eseténél (az
