Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.01 . 30 Nevesítette jelöltjeit az állami hatóságok élére az RMDSZ Transindex 20100201 Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa január 30án Marosvásárhelyen ülésezett. A testület megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivata lában betöltött államtitkári, Dáné Károlyt pedig az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében - derül ki a Markó Béla elnök által aláírt határozatból. A SZÁT Sztankovszky Attilát jelölte a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Labo ratórium, Dávid Csabát a Román Országos Vízügyi Hatóság, Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére. (hírszerk) vissza Öröm az ü römben... Szabadság 2010. február 01. Olvasta 139 felhasználó. HERÉDI ZSOLT A 2004es ukrajnai választásokon is élesen látható volt az ország megosztottsága. Ez a választási preferenciák mentén is kirajzolódott: a nyugati ukrán többségű lakosság Ju scsenkóra, a keleti oroszajkú többség az oroszbarát Janukovicsra szavazott. Juscsenko népszerűsége ezúttal drasztikusan visszaesett, a nyugatbarát vezető helyét Julija Timosenko vette át. (A politikus asszony 2004ben még Juscsenko szövetségese volt, most ellenfelek. Kissé hasonlít a helyzet az itthonira, Tăriceanu és Băsescu szövetségéhez, majd szétválásához). A mostani ukrán államfőválasztáskor viszont úgy tűnik, hogy a nyugatbarát vezetőnek nem sok esélye van a győzelemre, mert az elmúlt öt évben a lako sság körében a narancsos forradalom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az említett országon belüli éles különbség a mostani választásokon is megmutatkozott, van viszont szembeszökő módosulás is: a helyzet az ország egyik régiójában igencsak megvál tozott, méghozzá a legnyugatibb országrészben, Kárpátalján. A Moszkvabarát Viktor Janukovics Kárpátalja egész területén megelőzte Timosenkót! (Lakossági arányát illetően a régió elég alacsony lélekszámú az országon belül, de szoros helyzetben ez is számít ). Első látásra úgy tűnik, hogy a nyugati civilizációs értétkrend helyett ezúttal a keletit választotta Kárpátalja. A valamivel több információ birtokában lévő szemlélő számára viszont egyértelmű, hogy csapdahelyzetbe került a helyi lakosság, ugyanis az uk rán hatalom volt az, amelyik egyáltalán nem a mai nyugati értékrend szerint járt el az itt lakó kisebbségek tekintetében (sem). Ők duplán csalódtak a narancsos forradalom győzteseiben. Az elmúlt évek ukránosító politika célzottai a szovjet időkben betelep ített nagy számú orosz lakosság volt, de megsínylették a kárpátaljai őshonos kisebbségek is. A magyarok, a ruszinok, a románok is. A többséget kitevő ruszinokat nem is ismerik el, mint nemzetiséget, nyelvüket is az ukrán egy dialektusának tartják, és ez a szemlélet nem változott meg az elmúlt években sem. A tanügyi törvény súlyosan korlátozta, de akár úgy is fogalmazhatunk, hogy ellehetetlenítette az anyanyelvű oktatást. Például az emelt szintű érettségi, egyben egyetemi felvételi vizsgafeladatainak nyelve a minisztériumi rendelet értelmében csakis az ukrán lehet. A nemzetiségi tankönyvek sok esetben csak papíron létező jog maradt, és a sor még folytatható. Cernicskó István szavaival: „Kimondatlanul az a cél, hogy Ukrajna középtávon gyakorlatilag egynyelvű, mégpedig ukrán nyelvű állammá váljék. Ennek eléréséhez ideális eszközt látnak az oktatásban.” „A szovjet internacionalizmus köntösébe bújtatott oroszosítás után az álcázott ukránosítás következik.”( Csernicskó István: Az ukrajnai oktatáspolitika a nyelvi a sszimiláció szolgálatában, Korunk, 2009/2). Az oktatáspolitikát nemzet- és nyelvpolitikai célok érdekében aktivizálták. A magyarság (és a többi kisebbség) levonta a következtetéseket. Úgy gondolják: nemzeti érdekeik azt kívánják, hogy az ipari vidékeken él ő betelepített oroszokkal együtt szavazzanak. Ami nekik jó lesz nemzeti szempontból, az számukra sem lehet rossz. ... vagy eső után köpönyeg? Miután az elmúlt években a kárpátaljai magyarok is hiába kérték számtalanszor a tanügyi törvény módosítását, a v álasztások első fordulója nyomán hirtelen változás állt be. A Julija Timosenko Blokk (BJuT) párttömörülés parlamenti frakciójának kárpátaljai képviselője, Olekszandr Kemenyas megkereste a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, s felajánlotta: közbenjár a kormányfőnél az ukrajnai magyarok anyanyelvű oktatásával
