Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.01 . 19 E szemléletmódot erősíti, hogy Oroszországban egyébként is megvan a hajlam arra, hogy veszélyeztetve érezze magát: nyugaton Európa, délen az iszlám, keleten pedig Kína által. Ehhez jön még Amerika, mely gyakorlatilag számukra omnipotens, támadni bárhonnan képes nagyhatalomnak tűnik. * A 2004es ukrán választ ások ígérete igen inspirálólag hatott sok volt szovjet tagköztársaság, illetve a szovjet blokk volt államai számára, melyek igencsak megértették, mi a különbség egy Ukrajnával együtt létező, illetve egy Ukrajna nélküli Oroszország között. Most, hogy a tört énet leegyszerűsödött egy bagatell választási eredményre, maguk is próbálnak igazodni az új helyzethez. Grúzia, mely – gyenge geopolitikai adottságai dacára – mindig is a Moszkvával szembeni opció mellett kardoskodott, olyannyira, hogy még háborút is kezd eményezett 2008 augusztusában, az orosz érdekszférába tartozó grúz terület, DélOszétia miatt, most hirtelen igen pragmatikussá vált. Az ellenzéki grúz Konzervatív Párt máris megfogalmazta a maga „arccal Moszkva felé” politikáját, nem csak különleges viszo nyt helyezve kilátásba győzelmük esetén Oroszországgal, de az ország NATOintegrációjával kapcsolatos korábbi tervek végérvényes feladását is ígérik. Litvánia transzatlantista külügyminiszterre, Vygaudas Ušackas hírtelen beadta lemondását, azt követően, h ogy Dalia Grybauskaitė elnökasszony számára – az új események fényében – a vállalhatónál kockázatosabbá vált a csörtető, Amerika melletti kiállás. Még az oroszországi eseményeket legnagyobb aggodalommal figyelő, és ezért a határozott szembenállást támoga tó Lengyelországban is változóban vannak a dolgok a posztszovjet térségben tapasztalt, előnytelen változások láttán. Varsó igyekezett is a megbékélés hangjára váltani, meghívót küldve Vlagyimir Putyin miniszterelnöknek egy gdański látogatásra, mely utóbbi azt nem csak hogy elfogadta, de még gyorsan küldött is egy levelet a lengyel vezetőknek, melyben mélyen elítéli az 1939 augusztusában elfogadott RibbentropMolotov Paktumot. Végül, de nem utolsósorban Azerbajdzsán, mely mindig is igyekezett a Nyugatot és Oroszországot elválasztó vonal mentén – pont középre pozícionálva magát – megmaradni, intenzív tárgyalásokba fogott Moszkvával, hogy gáz és olajtartalékait inkább Oroszországon át értékesítse, nem pedig a török tranzitot igénybe véve. Mindaddig, míg Ameri kát leköti két háború, az iráni kérdés, ráadásul otthon dúl a vita az egészségügyi reformról és a gazdasági krízis következményeinek felszámolásáról, Moszkva igyekszik gyorsan visszaszerezni annyit elveszett befolyásából, amennyit csak lehet. És ez – túl a politikai befolyáson – még érthető is. Elvégre gyorsan zuhan a népességszám, a 20 éven aluliak aránya a ’70es’80as évekhez képest, mára megfeleződött. Meglehet, lesz valamilyen gazdasági fellendülés az országban, de egykét évtized múltán már nem lesz elég munkaerő, aki az akkori gazdasági folyamatokba bekapcsolódhatna. Viszont tartalékként ott fog állni a posztszovjet térség jelentős, jól képzett, oroszul tudó vagy épp orosz etnikumú emberi tartaléka. Moszkva igyekezetét pedig, hogy az egykori impéri umot ismét összekovácsolja, pont ez indokolja. vissza Davosi üzenet: Európa elhúzódó stagnálásra számíthat BBC 20100201 Bár érdemi döntés nem született a világ vezető politikusainak és üzletembereinek davosi találkozójá n, a bankok képviselői hajlandóságot mutattak önkorlátozó reformok bevezetésére - adja hírül a brit hírportál. A fórumon több felszólaló kifejtette, hogy a világ különböző fejlettségű országai másmás ütemben állhatnak újra növekedési pályára. A válság meg fékezését azonban a populista politika veszélyeztetheti. Az üzleti vezetők és a politikusok egyetértettek abban, hogy a globális válság megfékezéséhez elengedhetetlen a munkahelyteremtés és a szabad kereskedelem volumenének javítása.
