Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.29 . 34 Viorel Cataramă a választá si törvény megváltoztatása megakadályozásának zálogát a PDLvel való kormányra lépésben látja. (realitatea) vissza Márton: folytatni kell a kisebbségi törvénytervezet vitáját HÁTTÉR Szabadság 2010. január 29. Olvasta 73 felhasználó. Amint megkezdődik az új parlamenti ülésszak, meg kell keresni annak módját, hogy folytatni lehessen a kisebbségek jogállását szabályozó – a korábbi parlamenti ciklus idején elakadt – törvénytervezet bizottsági vitáját, ezt a jelenlegi k ormányprogram is támogatja – mondta az MTInek Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte a honatyát, hogy a Mediafax hírügynökség kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva tudni vélte: a DemokrataLiberális Pár t (PDL) és az RMDSZ tagjaiból álló kabinet azt szeretné, ha június végéig elkészülne a tervezet végleges szövege, és azt el is fogadnák. Márton Árpád felidézte: a liberális Călin Popescu Tăriceanu által vezetett – az RMDSZt is magában foglaló – kormány 2005ben fogadta el és terjesztette a szenátus elé a kisebbségi törvény tervezetét, amely a parlament felsőházában „át is ment”. Miután a tervezet a képviselőházba került, annak megvitatására létrehoztak három szakbizottságot, a tanügyit, a jogit és a kise bbségjogit. Csakhogy a konzervatív és a demokrataliberális párti honatyák távolmaradása miatt az illetékes szaktestületek folyamatosan szavazatképtelenek voltak. A tanügyi bizottságot ráadásul a NagyRománia Párt (PRM) embere vezette – emlékeztetett Márt on Árpád. Később a demokrataliberálisokkal sikerült ugyan megegyezni, de a tervezet vitája éppen a tanügyi bizottságban akadt el, mégpedig akkor, amikor a tanügyi fejezetnek már csak az utolsó cikkelye volt hátra. Az RMDSZes frakcióvezető emlékeztetett: ha túljutottak volna az utolsó cikkelyen is, akkor a tanügyi bizottság már nem lett volna többé illetékes a vitában, a munkát a másik két testület folytatta volna. A PRMs politikus vezette tanügyi bizottságban azonban folyamatosan nem volt meg a szavazatk épes többség, emiatt nem is lehetett továbblépni. „Ez a játék folyt az akkori törvényhozási ciklus végéig, vagyis a 2008as év végi választásokig” – mondta a honatya, emlékeztetve, hogy azután a PDL a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nagykoalíciót hozott l étre. Mivel 74 százalékos többséget élveztek a parlamentben, nem törődtek a kisebbségi törvény sorsával – tette hozzá. A magyarok szervezete éppen a kisebbségi törvény ügyének rendezését szabta kormányzati szerepvállalásának egyik feltételeként. A kormány programba is bekerült, majd a parlament nagy többséggel el is fogadta, hogy folytatódjon az előző ciklusban elakadt törvénytervezet vitája. A frakcióvezető emlékeztetett: a kormányalakítás után következtek a téli ünnepek, majd jött a parlamenti vakáció, am elyet csak a költségvetés elfogadása érdekében szakítottak meg egy rendkívüli ülésszakkal. A „rendes” ülésszak februárban kezdődik, megindulhat a kisebbségi törvénytervezet elfogadását célzó procedúra. Márton Árpád jelezte: a jövő héten várhatóan megalaku l az új házbizottság, amelynek el kell majd fogadnia a munkarendet. A frakcióvezetőknek is egyeztetniük kell. „Értelmetlen lenne azzal tölteni a következő négy évet, hogy minduntalan összeül az illetékes bizottság, majd tizenöt perc múlva feloszlik, mert n incsenek elegen” – mondta az RMDSZes frakcióvezető. vissza Tíz éve történt a tiszai ciánszennyezés Szabadság 2010. január 29. Olvasta 53 felhasználó. Tíz éve, 2000. január 30án Romániában az aranymosással foglalkozó n agybányai (Baia Mare) Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés mintegy két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, felmérhetetlen károkat okozva. Erre emlékezve a magyar Országgyűlés 2000. június 16án február 1jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.
