Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.29 . 32 Hogy téveszthették meg a hitelminősítők a befektetők ezreit? – A piacon annyira bonyolult termékek vannak jelen, hogy a szereplők nagy része nem érti, hogy végső soron min alapul egy értékpapírcsomag, sőt gyakran maguk a brókerek sem, akiknek ezeket kellene értékesíteniük. Gondot jelent a befektetési alapok úgynevezett lánctulajdonlása is, amely elrejtheti a befektető szeme elől az egészségtelen szerkezetű értékpapírportfoliókat. Nagyobb odafigyeléssel, ezen a területen meg lehetett volna előzni a v álságot. A romániai piac igen kicsinek számít világviszonylatban. Láte olyan teendőt maga előtt, amellyel növelni lehetne a likviditást? – Szükség van új értékpapírokra a piacon, és itt nemcsak, a remélhetően hamarosan a tőzsdére kerülő Proprietatea Al ap részvényeire gondolok, hanem a állami többségi tulajdonban maradó energetikai nagyvállalatokra, a távközlési cégekre, a postára vagy a vasúti társaságokra. A tőkepiaci felügyelet azt ajánlotta, hogy szűnjön meg az egy százalékos befektetési limit (amely nek a felemelése is felmerül), ami nagy felhajtóerőt gyakorolna a befektetési társaságok (SIF) részvényeire. Milyen terveket tűzött ki új pozíciójában? – Szeretném folytatni elődöm, Erős Viktor projektjeit, többek között a kötvénykibocsátókkal kapcsolat os elképzeléseit. Igyekszem tudatosítani a magyarlakta vidékeken is, hogy a kötvény egy nagyon előnyös finanszírozási forma az önkormányzatok számára, amely alternatívája a banki finanszírozásnak. Feladatomnak tekintem a befektetővédelem megerősítését, n övelni a tájékozottságot a tőkepiaci befektetők körében. A válság idején derült ki, hogy milyen fontos, ha a befektető tudja mihez van joga, így elkerülhetőek a visszaélések. Hogyan történnek ezek a visszaélések? – A brókercégek ügyfeleinek 99 százaléka ma sem tudja, hogy mihez van joga. Bár aláírják szerződéskötéskor, hogy megkapták a megfelelő tájékoztatást, az igazság az, hogy nincs türelmük áttekinteni a sokszor, valóban túl száraz „jogásznyelven” írt szabályzatokat. Így előfordul például, hogy a brók ercég használja az ügyfél pénzét, annak beleegyezése nélkül, és ezt az ügyfél nem jelzi a felügyelet felé. A tőzsdézés inkább az amerikai kultúrában van jelen. Romániában hányan forgatják pénzüket ezen a csatornán? – Az aktív tőzsdézők száma – akik napon ta figyelik az árfolyamokat és az eseményeknek megfelelően adnakvesznek papírokat – olyan tízezerre tehető. A romániai magyarság körében a befektetési kedv még ennél is alacsonyabb, amiben az is szerepet játszik, hogy a nagyvárosokban – ahol a tőzsdézők z öme él – kisebb a magyarok aránya. A részvénybirtokosok száma – az 1990es évek tömegprivatizációjának köszönhetően – mintegy tizenhat millióra tehető. A hétvégén elindult a szebeni tőzsde értékpapírpiaci ága is. Van jövője a kis börzéknek a középkeleteurópai régióban? – Premier Közép- és KeletEurópában, hogy a péntek óta létező Szebeni Értéktőzsdén jegyzett első cég, maga a szebeni tőzsde, amely már az első napon egy, a reményeket túlszárnyaló forgalmat produkált. Azt is fontosnak tartom, hogy az erd élyi nagyvárosban az árutőzsdei szekcióban a múlt héten megkötötték az első olyan üzletet Romániában, amely széndioxid kvóták eladásáról szólt, eddig ugyanis a romániai kvótákat főleg Londonban értékesíthették. Szeben egyre inkább Erdély pénzügyi közpon tjának a szerepét kezdi betölteni. Rövid- és középtávon elképzelhető egy verseny a börzék között, ám hosszú távon az együttműködésben kell gondolkodni, s előbbutóbb eldől, hogy a térségben a vezető szerepet Bécs, Athén vagy Varsó veszi át. vissza Euró: 2015ben ÚMSZ, G. M. | 20100128 23:22:23nyomtat | elküld Stabilizálódott a romániai pénznem, a 4,3 lejes euróárfolyam helyénvaló, azt kell figyelemmel kísérni, hogy mennyire erősödik – erről beszélt Mihai Tănăsescu, a Nemze tközi Valutaalap (IMF) romániai képviselője, egy a gazdaság fejlődését elemző konferencián tegnap.
