Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.06 . 14 megmagyarázzák a nem világos részeket, azokat egyértelművé tegyék, és egységesíts ék a törvény kötelező érvényű értelmezését. "Lényeges, hogy az államnyelv támogatása érdekében hozott lépések nem csökkentik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvi jogait" - idézi Vollebaek nyilatkozatát a közszolgálati TASR hírügynökség. A SITA kereskedelmi hírügynökség szerint Vollebaek elvárja, hogy a szlovák hatóságok kísérjék figyelemmel és elemezzék a törvény alkalmazását - különösen ami a bírságok kiszabását illeti - elkerülendő a kisebbségi nyelvhasználat túlzott korlátozását. Mindkét szlovák hírügynökség idézi a főbiztos nyilatkozatának azon részét is, amelyben leszögezi: mindaddig szerepet vállal a folyamatban, amíg Szlovákia föl nem erősíti a kisebbségi nyelvhasználati törvényt arra a szintre, amilyenre az államnyelvtörvény került, továbbá, amíg a szlovák fél megalkotja az átfogó kisebbségvédelmi törvényt. A magyar külügyminisztérium már hétfőn közölte, hogy a magyar kormány üdvözli Knut Vollebaek nyilatkozatát. A tárca közleménye szerint Vollebaek január 4én nyilatk ozatot tett közzé a szlovák államnyelvtörvényhez készült végrehajtási irányelvekre vonatkozólag, amelyek 2010. január elsejével léptek hatályba. Megítélése szerint az irányelvekre szükség volt, hogy iránymutatást adjanak a törvény végrehajtásához. Ugyanakk or elvárja, hogy az irányelvek védelmezzék Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy mind a magán, mind a közéletben használhassák anyanyelvüket. A magyar kormány tartja magát a szécsényi megállapodáshoz, amely a július 22én ki adott főbiztosi vélemény valamennyi elemét kötelezően végrehajtandónak fogadta el, és elvárja, hogy a főbiztos szerepet vállaljon mindezek érvényesítésében - hangoztatta a közlemény. vissza A horvát elnök szerint Sanader "pu ccsra" készült Zágráb, 2010. január 5., kedd (MTI/APA/Hina) - "Logikus lépés volt (Ivo) Sanader kizárása" a zágrábi kormánykoalíciót vezető Horvát Demokratikus Közösségből (HDZ), "mert a volt kormányfő puccsra készült, amely végül nem járt sikerrel" - jelentette ki Stjepan Mesic államfő a horvát közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában. Az elnök hozzátette, hogy Sanadert ebben támogatta a parlament elnöke, Luka Bebic is, aki jelen volt azon a vasárnapi sajtótájékoztatón, ahol a volt minisztereln ök bejelentette visszatérését. Mesic szerint a házelnöknek le kellene vonni a megfelelő következtetéseket. Luka Bebic az államfő szavaira reagálva kijelentette: nem kezdeményezett semmiféle puccsot, és nem is vett részt ilyen jellegű kísérletben. Az államfő nem részletezte, pontosan mit ért puccs alatt. Zágrábban kedden összeültek a horvát kormánypártok vezetői és a miniszterek, hogy megvitassák a volt kormányfő HDZből történt kizárása nyomán előállt helyzetet. A tanácskozás után Jadranka Koso r miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a koalíció "erősebb, mint valaha és elszánt a problémák megoldása érdekében". Sanader hétfői kizárásával kapcsolatban a kormányfő azt mondta, hogy a döntést alacsony számú tartózkodás mellett az elnökség többsége támogatta. Luka Bebic nem támogatta az elnökségi voksoláson Sanader kizárását. Újságírói kérdésre válaszolva Kosor azt mondta, ennek ellenére továbbra is bízik a házelnökben. Szerinte az csak a párt működésének demokratikus jellegét bizonyítja, hogy v oltak olyanok, akik tartózkodtak a szavazástól. vissza Szerbia kész elállni Horvátország elleni jogi keresetétől Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2010., január 5., kedd (MTI) - Még mindig megvan a lehe tősége annak, hogy Szerbia elálljon a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon Horvátország ellen népirtás vádjával benyújtott keresetétől - jelentette ki kedden Boris Tadic államfő. A szerb nagykövetek belgrádi értekezletén felszólaló köztársasági elnök s zerint országának nem volt más választása, mint a kereset benyújtása, de jobban szeretné, ha az államok közötti vitás kérdésekről a konfrontációt elkerülve, normális jogi, bírósági eljárások során születne döntés. A Horvátország elleni szerb vád annak nyomán született, hogy Zágráb 1999 július 2án keresetet nyújtott be a Nemzetközi Bíróságnak, állítva, hogy az akkor szerb vezetésű Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 1991 és 1995 között, a délszláv háborúk alatt Horvátország területén megsértette a népirtás megakadályozásáról és büntetéséről szóló nemzetközi megállapodásokat.