Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-27
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.27 . 28 Kiderült az is, hogy a sajtóban a legnagyobb teret a szlovákmagyar politikai konfliktus, illetve a romák és a nem romák közti társadalmi és politikai problémák kapták. A szlovákmagyar feszültség alapvetően politikai szintű, a nagypolitika eredménye - vélekedik Ján Bunčák politológus. Megjegyezte: erre vall az a tény is, hogy ezt a problémát leginkább az északszlovákiai Zsolna lakosai érzékelik, holott ők a magyarokkal gyakorlatilag nem kerülnek napi kapcsolatba, hiszen nem ebben a régióban él a szl ovákiai magyar kisebbség. "Az etnikai feszültséget nagyobb mértékben a szlovák nemzetiségűek érzékelik, kevésbé a magyar és a roma nemzetiségűek" - fejtette ki továbbá Buncák. "Ez is azt bizonyítja, hogy politikai konfliktusról van szó" - tette hozzá. Sz erinte a fiatalabbak jobban érzékelik a feszültségeket, mint az idősebbek. "A romák egyre inkább kezdenek elégedetlenek lenni a társadalomban elfoglalt helyzetükkel" - mutatott rá a szociológus. Komoly feszültség mutatkozik a szlovákiai társadalom felső é s alsó rétege között is, míg a fiatalabb és az idősebb generációk, az alkalmazottak és a nyugdíjasok, a férfiak és a nők között gyakorlatilag nincs feszültség. Az országos felmérést az akadémia szociológiai intézete a pozsonyi Komenský Egyetem szociológ iai karával együttműködve, 2009ben készítette egy nagyobb ívű projekt keretében. vissza A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának állásfoglalása – Javaslat a nemzetiségi jogok átfogó rendezésére Új Szó 2010. január 27. szerda , 08:58 | ÚJ SZÓ ONLINE A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala értékelése szerint az államnyelvről szóló törvény módosítása után kialakult állapotok újból igazolják, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogait átfogó módon kell rendezni. A jelenlegi helyzete t az jellemzi, hogy nincs egyensúly a többségi nemzet nyelvének védelme és a számbeli kisebbségben élő népcsoportok nyelvének védelme és ápolásának aktív támogatása között. A kisebbségi jogokra vonatkozó jogi normák szétszórtan vannak jelen a Szlovák Köz társaság jogrendjében, gyakran alacsonyabb rendű jogszabályok, félreértelmezhető, egymáshoz szervesen nem illeszkedő megfogalmazások formájában. Ez a gyakorlatban ahhoz vezet, hogy az alkotmányban és a Szlovák Köztársaság által ratifikált nemzetközi emberi jogi és kisebbségjogi dokumentumokban rögzített jogok érvényesítése akadályokba ütközik vagy egyáltalán nem lehetséges. Miközben a szlovák politikai elit azt hangoztatja, hogy a nemzeti kisebbségek jogai magasan átlagon felüliek, mi ezt nem így látjuk és a tények sem ezt igazolják. A modern demokráciák alapismérve, hogy a számbeli kisebbségben élő – nemzeti, vallási, faji, világnézeti vagy egyéb csoportok érdekeit az állam respektálja és az őket közvetlenül érintő ügyekről csak az ő bevonásukkal dönt. Elle nkező esetben a demokrácia a többség (illetve a többség nevében fellépő politikai elit) önkényuralmává válik. Szeretnénk elkerülni, hogy hazánk ilyen országgá váljék. Ezért indítványozzuk, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya az elkövetkező másfélkét év t ávlatában hajtsa végre az alábbi intézkedéseket: 1. Dolgozzon ki egy átfogó törvényt a nemzeti kisebbségek jogállásáról és védelméről (nemzetiségi törvény), valamint egy átfogó törvényt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról. A nyelvhasználatot szabályo zó rendelkezések a nemzetiségi törvény részét is képezhetik. Amennyiben két törvényben lennének összegezve a számbeli kisebbségben élő őshonos közösségek jogai, akkor ezeknek szervesen kell egymáshoz illeszkedniük és ugyanazokat az alapelveket kell követni ük. A nemzetiségi törvény tartalmazná a nemzeti kisebbségek fogalmának meghatározását, megjelölné az őshonos népcsoportok típusait keletkezésük szerint Szlovákia területén, valamint definiálná alkotmányos jogállásukat. A törvény átfogó keretet biztosítana
