Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-27
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.27 . 20 Vajdasági Magyar Szövetség vezetői felsőbb szinteken hamarosan meg tudnak majd egyezni és megoldják az elmúlt időszakban kialakult kellemetlen helyzetet – magyarázta Kiss. vissza Ítéljék el a megtorlásokat! – Civil szervezetek és pártok levele Pásztor Bálinthoz Magyar Szó 2010. január 26., kedd A 65 évvel ezelőtti magyarellenes megtorlások parlamenti elítélését követeli Pásztor Bálint parlamenti képviselőhö z intézett nyílt levelében kilenc vajdasági magyar civil szervezet és három párt. „Felkérjük Pásztor Bálintot, a Szerbiai Képviselőház kisebbségi frakciójának elnökét, a VMSZ parlamenti képviselőjét, hogy a Srebrenicarezolúció napirendre tűzésének alkalm ával javasolja, annak szövegébe foglalják bele az 1944/45ben Szerbia területén több tízezer magyar kivégzésének az elítélését is, hogy Szerbia biztosítsa az áldozatokról való méltó megemlékezésre való jogot és kárpótolja a hozzátartozóikat. Amennyiben ez nem lehetséges, javasolja egy ezzel kapcsolatos külön nyilatkozat elfogadását” – áll a levélben, amely szerint a megbékélés érdekében az európai államok már régen elítélték a hasonló jellegű bűncselekményeket. Mint írják, az Újvidéki Megemlékező Bizottság ezzel kapcsolatban már négyszer fordult Szerbia és Magyarország elnökéhez, de eredménytelenül, a szerb hivatalos szervek részéről annak beismerésére, hogy népirtás történt, a bocsánatkérésre és a kárpótlásra azonban mindeddig nem került sor. A levél aláí rói szerint Pásztor Bálintnak – tekintve, hogy hivatalos, törvényes parlamenti képviselő – ezt a javaslatot nem csak joga, hanem kötelessége is beterjeszteni. A levelet a Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület nevében Papp Ferenc elnök, az Árg usVajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület részéről mgr. Bozóki Antal elnök, az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület részéről Matuska Márton elnök, a Vox Humana részéről Sípos Piroska elnök, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete nevében Nagy Margit elnök, az Újvidéki Magyar Olvasókör részéről Matuska Mária, elnök, a Magyar Ifjúsági Akció részéről Kiss Igor elnök, az Aracs Társadalmi Szervezet nevében dr. Gubás Jenő elnök, a Fény civil szervezet nevében Hegedűs László elnök, az Újvidéki Polgári Dalosk ör nevében Papp Ferenc alelnök írták alá, a vajdasági magyar pártok közül pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Polgári Szövetség csatlakozott a kezdeményezéshez. vissza ,,Higgyünk magunkban, jövőnkben itt, az ezeréves szülőföldünkön" – Dr. Korhecz Tamás, a tartományi kormány jogalkotási és kisebbségügyi miniszterét a múlt év politikai eseményeinek az összegzésére kértük fel. Hét Nap 2010.01.20. * A Vajdaság s tatútumáról szóló viták mindenképpen a múlt év egyik központi eseményeként tarthatók számon. Ön, aki az alapszabály eredeti szövegének a megfogalmazásában tevékenyen részt vállalt, hogyan értékeli mindezt? - Számomra rendkívül tanulságos volt mindaz, a mi a statútum több mint egyesztendős vesszőfutása során történt a szerbiai politikai színtéren. A vajdasági parlamentben 2008 októberében elfogadott szöveg, vörös posztó volt a belgrádi nacionalisták szemében, felingerelve őket az álarc lehullott róluk, és bebizonyosodott, hogy a vajdasági autonómia kérdésében Belgrádban csak kétféle álláspont létezik: az egyik a jó szándékú tájékozatlanság és meg nem értés, a másik pedig a gyűlölködő nyílt ellenállás. Ez az álláspont egyaránt érvényesült a politikai pártok ban, az értelmiségi körökben, az egyházban és a médiában. A legelszomorítóbb az volt, hogy beigazolódott: Belgrádban nem az általunk követelt autonómia mértékével ellenkeznek, hanem magával az autonómiával képtelenek megbékélni. A nyolcvanas évek során dog mává erősödött a szerb fővárosban a központosított etnikai nemzetállam XIX. századi modellje, amely egyszerűen képtelen befogadni, elviselni az autonómiát. A médiában és a közéletben zajló rendkívül hosszú vita a sok mellébeszélés ellenére lehetővé tette, hogy felsorakoztassuk az autonómia melletti érveket is, hogy egyesekben eloszlassunk az autonómiával szemben is néhány előítéletet. Mindezek után kisebbfajta csoda, hogy sikerült lényegi módosítás nélkül átpasszírozni a szerbiai képviselőházon a statútumot és a hatásköri törvényt. Mindazonáltal attól tartok,
