Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.26 . 20 Csetri Eleket Kolozsvár népességtörténetének kutatásában is. É rdekes Csetri Elek vallomása a gazdaságtörténet írásáról: Az együtt Európán című könyvében vallotta, hogy ez mégiscsak kényszerpálya volt, mert elsődlegesen politikai történettel szeretett volna foglalkozni. Végül 1989 után Csetri Elek kollegánk ráállhato tt erre a történetírói vonalra. Ezt különösen az 1848as forradalom és szabadságharc kutatásában észlelhetjük. Elhunyt barátunkat írásaiban és az oktatói munkájában egyaránt a magas szakmai igényesség jellemezte. Szigorú mércével mérte önmagát, az egyetemi hallgatókat, a szerzőket és kutatótársait is. Kritikai szelleme olyan erős volt, mint magyar nemzeti elkötelezettsége. Csetri Elek 1949től 1986ig egyetemi oktatóként kiérdemelte tanítványai megbecsülését, kollegái tiszteletét és elismerését. Nagy elégt étel volt számára, hogy 1990ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta, s ő azóta folyamatosan jelen volt a magyar tudományos életben. Az Erdélyi MúzeumEgyesületnek külön is van köszönni valója azért az értő és magas színvonalú munkáságé rt, amelyet az Erdélyi Múzeum című folyóiratunk főszerkesztőjeként fejtett ki 1995től 1997ig, s természetesen Egyesületünk iránti hűségéért is. Ezért nem véletlenül jelentettünk meg vaskos emlékkötetet Csetri Elek tiszteletére, amelyben a szerzők írásaik kal köszöntötték a magyar történettudománynak tett szolgálataiért, oktató munkájáért és gazdag termést begyűjtő kiemelkedő életművéért. Alig hagyta el a nyomdát utolsó kötete, amelynek címe Erdély az ébredő Európában (Kriterion, 2009), de sajnos a terveze tt könyvbemutatót már nem érhette meg. Munkássága, amelyet a magyar nemzet történetének szentelt történetírásunknak kiemelkedő értéke. Köteteit, tanulmányait bizonyosan sokáig fogják még használni a történelem iránt érdeklődők, a történetkutatók. Emlékét ezzel őrizzük meg a legméltóbban. vissza Egyed Ákos Újraindulhat az Erdélyi Napló Krónika 2010. január 26. A tervek szerint márciusban újraindul az Erdélyi Napló nevű polgári hetilap. A folyamatosan anyagi gondokkal küs zködő, Kolozsváron szerkesztett kiadvány augusztus óta tűnt el a standokról, legutóbb 2500as példányban jelent meg. M akkay József főszerkesztő a Krónikának elmondta: a lapot egy Magyarországon bejegyzett lapkiadó cég fogja újraindítani, melynek nevét egy előre nem kívánja a nyilvánosság elé tárni. „Rendszeresen pénzügyi problémákkal küszködtünk, mivel ellenzéki beállítottságú, nem az RMDSZ holdudvarába tartozó lapként tartottak nyilván, így támogatásokat sem kaptunk – magyarázta a főszerkesztő. – Mivel ne m találtunk romániai magyar lapkiadót, így magyarországi cégekkel tárgyaltunk, és ma úgy tűnik, révbe jut a lap sorsa. Részleteket majd egy későbbi időpontban, sajtótájékoztató keretében szeretnénk elárulni.” Makkay József közölte továbbá: a lap a jövőben is konzervatív beállítottságú politikaiközéleti hetilap marad. A tervek szerint márciustól 16 oldalasról 24re bővítenék a lap oldalszámát, és A4es formátumban jelenne meg. Bővítenék ugyanakkor a szerkesztőségi stábot is: a főszerkesztő elmondása szeri nt míg az utóbbi hónapokban, „a túlélési időszakban” mindöszsze kéthárom újságíró dolgozott az Erdélyi Napló összeállításán, az újraindítást követően várhatóan 78 szakember foglalkozik majd ezzel a munkával. Az Erdélyi Napló napilapként indult 1990ben Nagyváradon, majd a terjesztési hálózat hiánya miatt néhány hónap után leállt. Egy évvel később, immár hetilapként indult újra, 2004től pedig az akkori főszerkesztő, Dénes László távozása után Kolozsvárra költözött, és a helyi Kalauz Kft. kiadásában jelen t meg. vissza Szerző(k): Gyergyai Csaba
