Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.19 . 18 Türke András István elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak magyarszlovák, de európai szinten is komoly gondokat okozhat, ha a végrehajtási rendeletek és a törvény a jelenlegi formában marad. „Ugyan Knut Vollebaek, az EBESZ főképviselője júniusi kritikái után idén januárban elégedettségét fejezte ki a szlovák kormány által a Jogi Szolgálat észrevételei kapcsán eddig elvégzett módosításokat illetően, számos szakértő szerint a bizottsági ajánlás ok többségét lényegében nem vette figyelembe a szlovák fél.” – írja Türke. A Sorbonne doktora, az Europa Varietas Intézet igazgatoja szerint az Európai Bizottság Jogi Szolgálata által lefolytatott vizsgálat eredményét ismertetve megállapítja, a szlovák jo gszabály több uniós irányelvvel is szembemegy. Türke írásában kiemeli, a Bizottság Jogi Szolgálata úgy véli, a nyelvtörvény végrehajtási rendelkezései „eleve téves jogi normaszinten fogalmazódtak meg, mivel a kormányrendelet (nariadenie) lenne erre a meg felelő jogi forma (17. Cikk)”. A Szolgálat szerint azonban magát a törvényt is több ponton módosítani kell, így „abban a tekintetben, hogy az ne sérthesse a kisebbségek védelméről szóló törvényt”, de „a jogászok szükségesnek tartják az alapvető, nemzetköz i emberi jogi egyezményekre való hivatkozást” is. Türke elmondja, a Jogi Szolgálat „az 1992es Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját és az 1994es a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt” emelték ki, ugyanakkor emlékeztet rá, hogy „Szlovákia 1999ben ratifikálta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt, pontosabban annak hat saját megjegyzésselmegkötéssel ellátott változatát, melyben a 20%os alkalmazási küszöb és az államnyelv sérthetetlensége mellett törnek lá ndzsát”. A Jogi Szolgálat ennek ellenére fontosnak tartotta leszögezni, hogy a törvényt pontosítani kell, hogy a benne foglalt nyelvi kritériumok arányosnak és racionálisak legyenek, de legalábbis „ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy külföldi munkások d iszkriminációjához vezethessen” – írja Türke. Türke szerint a Szolgálat az arányosságot hiányolja a büntetési tételek kapcsán is, valamint úgy vélik, hogy „a pénzbírságok és büntetések nyilvánosságra hozatala egyértelműen sérti a személyiségi jogokat (16. Cikk).” De nem csak a nyelvhasználat elvi szintjeivel van probléma, hanem a mindennapi élet területén is szükséges a törvény pontosítása – véli a Szolgálat. „A jogi szakértők leszögezik, hogy a szlovák nyelvű műsorszórásra vonatkozó megkötések nem alkal mazhatóak a határokon átívelő szolgáltatásokra (6. Cikk).” – folytatja a nyelvi kritériumok kapcsán megfogalmazott vélemények ismertetését a szakértő. Emlékeztet rá, hogy a Szolgálat is kiemelte, „hogy a külföldi és kisebbségi kiadványokat semmilyen ellenő rzés alá nem lehet vonni”. A média világához hasonlóan praktikus problémát okozhat a Szolgálat szerint, ha „az egészségügyi szolgáltatások kapcsán (9. és 10. Cikk) […] nem teszik lehetővé azt, hogy, a kisebbségi nyelvet is beszéljék”. Türke szerint az Eur ópai Bizottság jogászai „nyomatékosan kérik, hogy teremtődjenek meg azok a törvényi feltételek, melyek biztosítják azt, hogy a kisebbségi nyelven kommunikálni képes és akaró személyzet ezt nyugodtan megtehesse”. Konklúziójában a szakértő leszögezi, hogy a Jogi Szolgálat véleménye nem hivatalos formában marasztalja el északi szomszédunk államnyelvtörvényét, éppen ezért további lépéseket sürget Knut Vollebaek részéről. Türke szerint „az európai kisebbségvédelem további sorsa múlhat” az EBESZ kisebbségügyi f őbiztosának további reakcióin.
