Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.05 . 17 A G17 Plusz és a Közgazdaságtudományi Intézet szakemberei által közösen kés zített 2005ös felmérés szerint, az önkormányzatok vagyonának államosítása miatt, azok évi 103 millió euró veszteséget könyvelhettek el. A közvagyonról szóló törvénytervezet kérdése tavaly decemberben került újból a nyilvánosság elé. Ekkor a Pénzügyminisz térium be is jelentette, hogy az év végéig elkészíti a közvagyonról szóló törvénytervezet végleges szövegét, amely alapján a tartományok, a városok, a községek, valamint a közvállalatok és az intézmények is tulajdonosaivá válhatnának annak a vagyonnak, ame lyet jelenleg csak használnak, vagy irányítanak. Aleksandra Milić, a Városok és Községek Állandó Konferenciájának jogi tanácsosa – aki már 2000ben is azt követelte, hogy mielőbb rendezzék az önkormányzatok tulajdonának kérdéseit – korábban megjegyezte, h ogy információi szerint a Pénzügyminisztériumnak a törvénytervezeten dolgozó munkacsoportjában csak az állami intézmények képviselői vesznek részt. – Nem lehet biztosan tudni, hogy egy esetelegesen új szövegű törvénytervezet a 2008as nyilvános vitán elfo gadott modellt követi, vagy sem, valamint azt sem, hogy figyelembe veszike az akkor megfogalmazott kritikákat – vélekedett a jogi tanácsos. Az új törvénytervezet szerint a közérdekű vagyon – a vasutak, az utak, a kőolaj, gáz- és vízvezetékrendszerek, vá rosházák – tulajdonlására az államnak, a tartománynak, a városoknak és a községeknek lesz joga. Amennyiben az új törvényt elfogadják, az államról a városra való vagyonátszármaztatást a Vagyonjogi Igazgatóság és azok az illetékes intézmények fogják vezetni , amelyek a vagyonjogi jegyzékek vezetését végzik. A vagyonátszármaztatást bármelyik fél kérheti. Srboljub Panić, a Vagyonjogi Igazgatóság igazgatóhelyettese szerint eddig csupán az önkormányzatok 70 százaléka jegyeztette be vagyonát. vissza Visszaszereznék a prefektusi tisztségeket Krónika 2010. január 05. Pontosan egy évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a DemokrataLiberális Pártból (PDL) álló koalíció számos magyar intézményvezetőt távolított el tisztségéb ől. Az RMDSZ és a DemokrataLiberális Párt között a közelmúltban kötött kormányzati megállapodás révén ma már biztos, hogy a szövetség öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut. Markó Béla szövetségi elnök tegnap a Krónikának megerősítette: Kovászn a, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében a szövetség kormánybiztosjelöltje kapja meg a tisztséget. A z ötödik RMDSZes prefektusjelölt várhatóan a Kárpátokon túl – az Evenimentul Zilei napilap értesülései szerint Vaslui megyében – kaphat kinevezést. A prefek tusjelöltekre az RMDSZszervezetek tesznek javaslatot, a kormány új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet holnapi ülésén nevezik ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PDL területi vezetői közö tt szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos tisztségeket. Még ezen a héten magyar prefektusa lesz Kovászna megyének – jelentette ki a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat és a megyei RMDSZ elnö ke elmondta, a területi szervezet egyöntetűen György Ervint javasolta a tisztség betöltésére, hiszen 2004 – 2008 között a kormányhivatal élén tevékenykedett, az elmúlt évben pedig alprefektusként dolgozott, így tapasztalata szavatolja, hogy megfelelően irány ítja majd a hivatalt. Tamás Sándor elmondta, elsődleges szempont, hogy a prefektus működjék együtt az önkormányzatokkal, ne gátolja, hanem segítse azok munkájukat. Az országos megegyezés alapján Kovászna megyében az RMDSZ javasolja a prefektust, míg a két alprefektusi tisztség a DemokrataLiberális Pártot (PDL) illeti meg. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke kifejtette, a következő hetekben több állami intézmény élére újra magyar igazgatók kerülhetnek. Egy évvel korábban a 37 háromszéki decentralizált intézmé nyből húszat román, tizenhetet magyar igazgató vezetett, a PDL – PSD alkotta nagykoalíció osztozkodása után mindössze három hivatal élén maradt magyar vezető. „Az RMDSZ politikai tárgyalásainak egyik fontos eleme a déltiroli minta bevezetése, vagyis hogy az állami
