Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 22 megalapításának indokoltságáról szóló határozatot, amelyen szerb, magyar, horvát, angol, német nyelven folyna a tanítás. Azóta lassan hat év telt el. A témával kapcsolatban felkerestük dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkárt, aki olvasóinknak a közeljövőben kifejti véleményét. Mai írásunkban Gubás Ágota, az Aracs Társadalmi Szervezet alelnöke nyilatkozik. STRATÉGI A NÉLKÜL NEM MEGY A közelmúltban Gubás Ágotával, az Aracs Társadalmi Szervezet alelnökével más témával kapcsolatban készítettünk interjút, akkor hangzott el részéről az a mondat, hogy az önálló magyar egyetem régi adóssága a délvidéki magyar politikumnak és az értelmiségieknek is. – Tisztelet a kivételnek, akik kezdettől fogva küzdöttek érte, de magányos harcosoknak bizonyultak. Holott már két évtizede ki lett dolgozva az önálló magyar oktatási rendszer, amely az óvodától az egyetemig az oktatás minden sz intjét felöleli – hallottuk Gubás Ágotától. – Csak ezt a rendszert egyszer már meg kellene valósítani, és nem pedig toldozni, foltozni a meglevőt. Mint ahogyan most is azt látjuk, hogy racionalizáció címén az általános iskolákban osztályok szűnnek meg. Van abban logika, amit egyesek mondanak, hogy racionalizálni kell, de nem az anyanyelvű oktatás jogának kárára! Ezt azonban nem lehet másképp megoldani, csak egy egységes stratégiával, egy egységes magyar oktatási rendszer kiépítésével. Ám ha ehhez hozzá sem fogunk, akkor a szülők azt látják, hogy itt nincs rendszerbeli megoldás, nincs megfelelő középiskolai, egyetemi továbbtanulási lehetőség, akkor már az óvodában, az általános iskola első osztályában a szerb tagozatra járatják a gyereküket. Hiába szajkózzák akkor az értelmiségiek, hogy csak anyanyelven szerezhető meg a nagyobb tudás, mint Kosztolányi fogalmazott: „csak anyanyelvemen lehetek igazán én”. Egységes oktatási rendszer nélkül ezt nem lehet megvalósítani. Politikusaink félnek az egységes rendszertől, pedig ha kiállnának érte, és hangoztatnák, hogy ilyen számú népességnek, mint amennyi a délvidéki magyarság létszáma, minden európai norma szerint lehet önálló magyar egyeteme. Olyan, amely független az Újvidéki Egyetemtől. Persze, ennek a szerbiai oktatá si rendszerbe be kell illeszkednie, de legyen saját tanterve, saját tankönyvei, szaktanári gárdájának a kérdését úgy oldja meg, ahogyan a legjobbnak találja. Hogy egyenrangúak legyünk, a magyar egyetemistáknak ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a szerb ajkúaknak (anyanyelvű oktatás, anyanyelven írt tankönyvek, tanulhassák a saját irodalmukat, történelmüket). Ez emberi jog. Ennek hangoztatásától – úgy látszik – politikusaink még mindig félnek, márpedig az MNT esetében is bebizonyosodott, hogy mélyr eható változások nélkül, félmegoldásokkal nem megyünk semmire. Állandóan a félmegoldásokat fogadják el, kompromisszum, megegyezés címén, ugyanakkor visszasüllyedünk a korábbi és még korábbi szintre, így tönkremegyünk, és nem tudjuk az értelmiségiek követke ző generációját megalapozni. vissza „A szerzett jogokat nem szabad megvonni” Magyar Szó Pesevszki Evelyn 2010. január 14., csütörtök Bár az augusztus 31én parlamenti megerősítést nyert nemzeti tanácsokról szóló törvén y értelmében a Magyar Nemzeti Tanács is újraválasztás előtt áll, a vajdasági magyar közösség érdekképviseleti intézménye nem szünetelteti munkáját. Az évnyitó sajtótájékoztatón Józsa László , az MNT elnöke és Kucsera Géza , az MNT Intéző Bizottságának eln öke a tanács közeljövőre vonatkozó terveiről, célkitűzéseiről számolt be. Józsa László elmondta, hogy az idei év egyrészt az MNT újraválasztása miatt jelentős, ugyanakkor a jelenlegi összetételű tanácsnak is számtalan feladata van. – Az MNT új feladatain ak folyományaként elindult az intézmények vezetőinek, az iskolaigazgatók, az iskolaszéki tagok és a művelődési intézmények igazgatóira vonatkozó véleményezés – ismertette az MNT elnöke, majd arról
