Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 20 fősodor politikai erőiben. Részben ennek is tulajdonítják a feltűnően alacsony részvételi arányt. Az első fordulóban a jogosultak 44, a másodikban pedig az 50 százaléka járult az urnákho z. Viszonylag kedvezőek ugyanakkor az előjelek az új államfő számára. Jadranka Kosor, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) képviselő kormányfő Josipovichoz hasonlóan a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot tekinti a legfontosabbnak, és már jelezte is, hogy kész együttműködni az új államfővel. A vesztegetés elleni harc újabb lebukottja – a tavaly távozni kényszerült Damir Polancec miniszterelnökhelyettes után (HVG, 2010. január 9.) – a HVG értesülései szerint Ivo Sanader, Kosor taval y nyáron lemondott elődje lehet. A pártjából nemrég kizárt politikus még nem adta fel, hogy visszatérjen a nagypolitikába, ám Kosor a napokban magához kérette a belügyminisztert és a legfőbb ügyészt, hogy közölje: korrupciós ügyekben nincs érinthetetlen sz emély. Sanader igencsak megtépázott neve ráadásul újabb visszaélési ügyekkel kapcsolatban is elhangzott. Hírek szerint a Hypo Alpe Adria bankot és a Postanska Bankát is rávette, hogy kockázatos kölcsönöket adjanak ismerőseinek. Josipovic kezére játszhat, hogy a második fordulóban több párt is mellé állt. Az államfő, vélhetően már a következő, 2011 végén esedékes, valószínűleg SDPgyőzelmet hozó parlamenti választás utáni időszakra készülve, több miniszteri bársonyszéket is odaígért támogatóinak. Bár az eg yre népszerűtlenebb Sanader támogatottsága a párton belül is gyorsan elolvadt, kommentárok szerint még képes lehet arra, hogy néhány hívével megossza a jobboldal vezető erejét. A HDZ látványos kudarcot vallott ugyanis az elnökválasztás első fordulójában – jelöltje, Andrija Hebrang mindössze 12 százalékkal a harmadik helyre szorult, és Sanader többször is Kosort hibáztatta a fiaskóért. Veszélyben van ugyanakkor a győztes párt egysége is. Ivica Pancic volt veteránügyi miniszter épp a győzelem éjszakáján jele ntette be, hogy szövetségeseivel kilép az SDPből, és új – szavai szerint nem hatalommániás – baloldali mozgalmat alapít. Egyelőre nem tudni, hogy Bandic – akit tavaly ősszel azért zártak ki az SDPből, mert bejelentette, hogy indulni akar Josipovic ellen – csatlakozike az új tömörüléshez, ám a polgármester körüli bizonytalanság mindenképpen árt az SDP megítélésének. A baloldalt sújtó belviszály növeli viszont Kosor túlélési esélyeit. Miközben az SDP több vezetője követeli a parlamenti választás előrehoza talát, valójában nem sokat tesznek a voksolás kierőszakolásáért. A Kosorkabinet stabilitása már csak azért is fontos, mert Zágrábnak nem érdeke, hogy Horvátország belpolitikai válsággal érkezzen az uniós csatlakozási tárgyalások 2011es célegyenesébe. Ráa dásul Szlovénia – amely a csatlakozás fékezésével igyekszik területi engedményeket kicsikarni Zágrábtól a Piraniöböl ügyében – annak ellenére is részlegesen blokkolja az egyeztetéseket, hogy a két fél már megegyezett a területi vita kezelésének módjáról. Ljubljana még mindig nem járult hozzá, hogy az EU megnyissa a környezetvédelemmel, a halászattal, valamint a közös uniós kül- és védelmi politikával kapcsolatos tárgyalási fejezeteket Horvátországgal. A Kosorkabinet az utóbbi fél évben minden várakozásná l jobban teljesített. Ha pedig kihúzza a gazdasági fellendülés érezhetővé válásáig, és látható eredményeket ér el a korrupció elleni harcban, szakértők szerint képes lehet a választói hangulat megváltoztatására, és a HDZ választási esélyeinek növelésére. vissza NÉMETH ANDRÁS / ZÁGRÁB Moszkva nem blokkolja tovább az Európa Tanács reformját gazeta.ru 20100114 A héten az Állami Duma (az orosz törvényhozás alsóháza) jóvá fogja hagyni a strasbourgi bíróság reformjával összef üggő, az Európa Tanács által már évek óta szorgalmazott megállapodás csomagot. Ez azt jelenti, hogy Oroszország csatlakozik az Emberi Jogok Európai Konvenciójának 14es számú ajánlásához. A reform érinti az Európai Bíróság bíráinak működését is, amennyiben mandátumuk idejét 6 évről 9re növeli, és kiterjeszti a fellebbezési lehetőségek körét is. Oroszország az Európa Tanács 47 tagállama közül az egyedüli volt, mely nem ratifikálta a reformcsomagot, aminek következtében az életbe sem léphetett, lévén ahhoz a tagállamok konszenzusára van szükség. Bár a
