Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 17 A szerződés elfogadja az Alapjogi Ch arta szövegét, igaz, korlátozott érvényesíthetőséggel. A dokumentum célja az uniós alapértékek erősítése. Az unióhoz a továbbiakban csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek ezeket az értékeket elfogadják és tiszteletben tartják. Az Európai Unió egysé ges jogi személyiséget kap. Szervezeti kérdések Az Európai Tanács egyben az unió állandó elnökének mandátuma két és fél évre szól, ez egy alkalommal meghosszabbítható. Az EU soros elnöksége hat hónap helyett 18 hónapos periódusonként cserélődik majd, és ez idő alatt egymást követően három ország végzi el az elnöki teendőket (így került a 2011. január 1jétől elnöklő Magyarország is a „hármasba”). Az eddig a külügymi nisztereket tömörítő Állandó Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa kettéválik, az Általános Ügyek Tanácsára és a Külkapcsolatok Tanácsára. Ez utóbbi üléseit nem a soros elnökség, hanem az új külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vezeti, aki egyben a Bizottsá g alelnöke is. Az Európai Bizottság továbbra is annyi tagot számlál majd, ahány tagállama van az EUnak. 2014től az EU rotációs rendszerre tér át, és a biztosok száma nem haladja meg a tagállamok számának kétharmadát. Jogi kérdések A Lisszaboni Szerződ és hatálybalépéséig az Európai Közösség csak az első pillér, a közös politikák esetében rendelkezett jogi személyiséggel. Most a Kül- és Biztonságpolitikai, valamint a Bel- és Igazságügyi Együttműködés pillére is önálló jogi személyiséget nyert. Az Európ ai Uniónak mint egységes jogi személynek a feladata a tagállamok által ráruházott kompetenciák, feladatok gyakorlása, a tagállami politikák koordinálása. A jogi személyiség nem jogosítja fel a testületet arra, hogy a szerződésben ráruházott hatáskörökön kí vül jogszabályokat, intézkedéseket fogadjon el. Az Alapjogi Charta NagyBritannia ellenállása miatt nem került be a szerződés szövegébe. A szerződés 6. cikkelye hivatkozik azonban arra, hogy elfogadja a Chartát, megmaradt ezáltal ennek kikényszeríthetőség e is, ám NagyBritannia mellett Lengyelország és Csehország is mentességet harcolt ki magának. Döntéshozatali változások A Lisszaboni Szerződés a minősített többségű döntéshozatalt teszi a Tanács alapvető döntéshozatali módszerévé, vagyis nincs szükség k onszenzusra valamely kérdés eldöntéséhez. Egyes kiemelt területeken, mint a többéves pénzügyi keret meghatározása, az unióhoz való csatlakozás ügye, a forgalmi és egyéb adók harmonizálása, megmaradt az egyhangú döntéshozatal. A döntéshozatal 2014ig a niz zai kettős többségi szavazási rendszer alapján működik, majd 2017. március 1jéig tartó átmeneti időszak következik, amikor a Lisszaboni Szerződés szerinti szavazati súlyok érvényesülnek, de a tagállamok kérhetik, hogy a nizzai rendszer szerint szavazzanak . A nizzai rendszer kettőssége abban áll, hogy a Bizottság által kezdeményezett kérdésekben a minősített többséghez a 27 tagú unióban a 345 szavazatból 255re van szükség a tagállamoknak legalább felétől, az uniós lakosság 62 százalékának képviseletében. Ha a Tanács maga kezdeményezi a döntést, akkor a 255 szavazatnak a tagállamok kétharmadától kell érkeznie, a 62 százalékos lefedettséget csak külön kérésre vizsgálják meg, A Tanácsban Németország, Franciaország, Olaszország, NagyBritannia 2929, Spanyo lország, Lengyelország 2727, Románia 14, Hollandia 13, Görögország, Csehország, Belgium, Magyarország, Portugália 1212, Svédország, Bulgária, Ausztria 1010, Szlovákia, Dánia, Finnország, Írország, Litvánia 77, Lettország, Szlovénia, Észtország, Ciprus, Luxemburg 44, Málta 3 szavazattal rendelkezik. 2014től egy döntés akkor lesz érvényes, ha a tagállamok 55 százaléka – de legalább 15 állam – igennel szavaz az összlakosság 65 százalékának képviseletében. A szerződés tovább növeli az Európai Parlament s úlyát a döntéshozatali rendszerben, több területre is kiterjeszti a minősített többségi döntéshozatalt, növeli azoknak a területeknek a számát is, amelyeken a képviselőtestületet
