Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 10 Az európai uniós csatlakozást és a szomszédos országokkal ápolandó szoros viszonyt nevezte fő külpolitikai célkitűzésének Ivo Josipovic megvá lasztott horvát köztársasági elnök hétfői sajtóértekezletén. Josipovic elnökként először tartott sajtóértekezletet. A szociáldemokrata politikus a szavazatok 60,29 százalékát szerezte meg a vasárnapi második elnökválasztási fordulóban, míg ellenlábasa, a függetlenként induló Milan Bandic 39,71 százalékát. A győztes politikus az ország előtt álló legfontosabb feladatnak a korrupció elleni küzdelmet nevezte, mert az Horvátország európai uniós csatlakozásának előfeltétele és fontos lépés az ország jövője sze mpontjából. Úgy vélte, hogy a korrupció visszaszorítására tett erőfeszítések az elmúlt időben lendületet nyertek, de még erősíteni kell őket. Josipovic az uniós csatlakozás mellett a második legfontosabb külpolitikai célként a szomszédos országokkal kiala kítandó szoros együttműködést és a vitás kérdések rendezését jelölte meg. A jogász végzettségű politikus úgy vélte, hogy Zágrábnak e pillanatban nem szabad elállnia a Szerbia ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon népirtás címén 1999ben benyújtott keresetétő l, a Belgrád által benyújtott ellenkeresetnek pedig nincs semmilyen jogi alapja. Josipovic - aki a horvát kereset egyik szerzője volt - hangsúlyozta, hogy a horvát panasz benyújtása óta Szerbia előrelépett az 19911995ös horvátszerb háborúban eltűnt és bebörtönzött emberek sorsának felkutatásában, rendezésében, a háborúban elhurcolt kulturális javak visszaszolgáltatásában és a háborús bűnösök felelősségre vonásában. Egy fontos probléma azonban megoldatlan maradt: Ratko Mladic, a boszniai szerbek volt kat onai vezetője és Goran Hadzic volt horvátországi szerb politikai vezető továbbra is szökésben van. Mladic és Hadzic elfogását Belgrádon kéri számon a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék. Josip ovic hétfőn úgy vélte, hogy amennyiben a Nemzetközi Bíróságon benyújtott horvát kereset céljai másként is megvalósíthatók, nincs ok a pereskedés folytatására. A horvát kereset esetleges visszavonásáról azonban egyedül a zágrábi kormány hivatott dönteni - j egyezte meg. MTI vissza Zajlanak az EUbiztosjelölti meghallgatások Gondola 20100112 Építő szellemű együttműködést ígért Elmar Brok néppárti európai parlamenti képviselő hétfőn Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Bizottság alelnökjelöltjének. Az EP illetékes szakbizottságaiban hétfőn kezdődött meg az EUbiztosjelöltek meghallgatássorozata. A jelöltek politikai és szakmai alkalmasságának részletekbe menő felmérését célzó faggatózás a parlament brüsszeli épületkomplexumának Antall Józsefről elnevezett szárnyában két tanácskozó teremben párhuzamosan folyik, háromhárom órán keresztül. A néppártiak az EP legnépesebb frakcióját alkotják. Ashton a második legnagyobb európ ai pártcsaládnak, a szocialistáknak a jelöltje. A harmadik legnagyobb frakció a liberálisoké; az ő nevükben a brit Andrew Duff EPképviselő már a meghallgatás előtt, sajtóértekezleten méltatta a jelölt képességeit. Így már a meghallgatás kezdetén egyértelm űen megerősödött az a várakozás, hogy Catherine Ashton elnyeri az Európai Parlament támogatását az Európai Bizottság alelnöki tisztségének ellátásához. Némi késéssel ugyan, de elkészíti javaslatát idén az Európai Bizottság az európai uniós keretköltségve tés felülvizsgálatával kapcsolatban - hangoztatta meghallgatásán a leendő költségvetési biztos, a lengyel Janusz Lewandowski, nyitottnak mondva magát egy esetleges uniós adó bevezetésére is. Az Ashtonnal egy időben sorra került lengyel biztosjelölt a parla menti képviselők előtt felszólalva elmondta: a jövendő költségvetési szerkezetre politikailag elfogadható javaslatot kell kidolgozni, amely figyelembe veszi minden érintett országcsoport és uniós intézmény érdekét, de tartalmazza a szükséges változtatásoka t is a jelenlegi, az uniós tagországok vezetői szerint
