Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.11 . 15 februári EMEFülésig közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi refo rm kérdéséről és a decentralizációs problémákról, márciusban pedig ismét megrendezik a területi önrendelkezést tematizáló székelyföldi nagygyűlést. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint kevés konkrét eredmény született az EMEFülésen, az viszont pozitívum, hogy nem zárt le utakat, vagyis megmaradt az összefogás működésének a perspektívája. „Mi olyan elemzést hoztunk Marosvásárhelyre, miszerint a fórum létezésével még nem biztos, hogy a valódi összefogás is működik. Ez az összefogás viszonylag jól működött a tavalyi EPválasztásokon, biztatóan indult a másik nagy erőpróba, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés is, bár kiderült, hogy az összefogás nem sétagalopp. Az ezt követő hónapokban az összefogás egyáltalán nem működött, az RMDSZ vezetői nem támaszkodtak az egyeztető fórumon kialakult álláspontokra. Meglehet, a szövetségnek nincs is szüksége összefogásra, csak arra, hogy az EMEF keretében egymással konzultáljanak a felek” – húzta alá Toró. Lapunk információi szerint a tanácskozáson az RMDSZ ve zetői felrótták az EMNTnek, hogy miközben most az együttműködés felrúgását fontolgatja, a Tőkés László újabb, ezúttal RMDSZes színekben elnyert brüsszeli mandátumát eredményező tavalyi EPválasztás előtt nem voltak aggályai az összefogás kapcsán. Szóba került Szász Jenő december elsejei cotrocenii látogatása is, amelynek kapcsán Tőkés megjegyezte: az MPP elnöke az RMDSZ vezérkarától „tanult politizálni”. Különben szombati ülésén az EMNT bővített elnöksége úgy határozott, a magyar összefogás politikai pr ogramját a következő elvek és célok mentén képzeli el: a demokratikus rendszerváltás folytatása a kisebbségpolitikában is, a kulturális autonómia közjogi kereteinek törvény általi szavatolása, alkotmányos és közigazgatási reform a decentralizáció, szubszid iaritás és az önkormányzatiság elvei alapján és ennek keretében az autonóm közigazgatási formák, kiemelten a Székelyföld sajátos jogállásának biztosítása, oktatási autonómia, anyanyelvünk regionális hivatalos nyelvi státusának kivívása, egységes és méltány os erdélyi magyar támogatáspolitika kialakítása. vissza Szerző(k): Máthé Éva, Rostás Szabolcs Kiosztották a Báthorydíjakat Krónika 2010. január 11. Tizenkét olyan hazai és külföldi személyiség vehette át a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Báthorydíját szomb aton este Marosvásárhelyen, akik sokat tettek a romániai, állami finanszírozású magyar egyetem megteremtése érdekében. Ez az intézmény ma már létezne, vagy legalábbis az ügy jóval közelebb állna a célhoz, ha nem a megalkuvások sorozata jellemezte volna a r omániai magyar politikát – értékelte Hantz Péter, a BKB alelnöke. N em szabad a Petőfi – Schillerféle zsákutcába hajtani, hanem az önállósodás útját kell követni – fogalmazta meg a romániai magyar felsőoktatás céljait Tőkés László, az EMNT elnöke, mielőtt á tadta volna a díjakat. A díjazottak között van orvosprofesszor, irodalomtörténész, erdélyi újságíró, déltiroli napilap, alapítványi ügyvivő, volt miniszterhelyettes.Hantz Péter, a BKB alelnöke megítélésében mind olyan személyek, akik akár beosztásukat és létüket kockáztatva szembeszegültek az elnyomó hatalom zsoldosaival. „Ha mindenki ilyen lenne, és nem a megalkuvások sorozata jellemezte volna a romániai magyar politikát, jóval előbbre jutottunk volna az állami magyar egyetem ügyében” – vélekedett Hantz , aki néhány évvel ezelőtt a kolozsvári Babeş – Bolyai Tudományegyetem oktatójaként vívott kisebbségjogi harcban maga is a hatalom és annak kiszolgálói áldozatává vált.
