Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.09 . 17 derekát, és nem bólint rá az uralmi rétegek minden lépésére. Aztán, kisebbségekre szüksége lesz még a regnáló demokratáknak, hiszen közöttük és a néhai radikálisok között egyre kisebb a politikai távolság. Kemény verseny lesz itt, résen kell lenni. Nem érdemes persze naivitást tanúsítani. Ódivatú emberként úgy hiszem, hogy a gazdasági tendenciák erősen me ghatározó jellegűek, márpedig az MNT ezeket csak nagyon közvetetten befolyásolhatja, pontosabban csak csillapíthatja hatásukat. Ezen tendenciák feletti uralom ugyanis mások kezében van, és a baj az, hogy ezen tendenciák korántsem olyan nemzetsemlegesek, ah ogy ezt szokás beállítani. De a kultúra olyan erőforrás, amelyről senki sem mondhat le, így azok sem, akik anyanyelven óhajtanak beszélni a világban. Ehhez pedig olyan MNT kell, amely az eddiginél jóval erősebbé válik. Ismerve a fennálló állapotokat: nem k önnyű feladat. vissza Losoncz Alpár egyetemi tanár, Újvidék Nosztalgia vagy hőskor? – Magyarságkép és televízió (6.) - Az Újvidéki Televízió volt Európa egyik legjobban felszerelt regionális tvközpontja – Két évtized munká ja és annak korlátai Magyar Szó • 2010. január 9., szombat Az Újvidéki Televíziót vagy Vajdaságit – ahogy ma hívják hivatalosan – az itt élő kisebbségek stúdiójaként hozták létre 1973ban, de a magyar szerkesztőség már 5 évvel korábban elkezdte a munkát. Aztán az eredeti elképzelés megváltozott, és az 1974es jugoszláv alkotmánnyal összhangban tartományi rádió- és televízióközponttá fejlődött, és már ilyen szerepkörben költözött az új épületbe Újvidék szerémségi domboldalán – az egyik legjobban felszerelt regionális tvközpontként Európában!!! A tévében három politikai dinasztia tagjai váltogatták egymást, vagy osztották meg a hatalmat: a kikindai, a palánkai és a szerémségi. A kikindai elsősorban gazdasági befolyásáról volt ismert, a palánkaiak a politik ai életben jeleskedtek, míg a szerémségiek partizán múltjukról voltak híresek. Onnan származott a legtöbb vajdasági néphős és harcos. Tehát az Újvidéki TV kezdeti arculatát is ez határozta meg. Mint minden médiában, itt is a Tito és a Kommunista Szövetség iránti töretlen bizalom és hűség napi kinyilvánítása volt a legfontosabb. A hetvenes években a valamikori Jugoszláviában még nagyon erős volt a pártállam és Tito egyeduralma. Minden újságíró tudta, hogy ezt a kettőt nem szabad bántani. A Titóról szóló hír ek, legyenek azok bármennyire jelentéktelenek is, mindig a Híradó elején jelentek meg. Általában a pártpropaganda, a Tito mellett működő sajtóosztály által megszerkesztett formában, így a híradószerkesztőnek nem igazán kellett gondolkodnia. Csak az volt a fontos, hogy a hír megfelelő formában, megfelelő helyen legyen. Nagy bűnnek számított, ha például a Titóról szóló riport közben képhiba, hanghiba, vagy netán műsorvezetői baki zavarta meg az adást – az elvtársak azonnal szabotázsra gyanakodtak, és hosszú n yomozásba kezdtek. A bűnös mindig előkerült még akkor is, ha valakire csupán ráfogták a bűnösséget. A verseny inkább a fontos hírek tökéletesebb feldolgozásáért folyt, mintsem a hírek közötti fontossági sorrendért. Nem kellett harcolni a nézőkért, mert azo knak nem volt választási lehetőségük. Ez lényegében kényelmes pozíciót biztosított a tévéseknek, hiszen a boldogulásért, a szakma alapismeretén kívül elegendő volt betartani bizonyos szabályokat. Bár a jugoszláv kommunizmus a hatvanas évek közepétől lényeg esen „puhább” volt a szovjet blokkban uralkodó viszonyoknál, a lényeg egyforma volt: Titóé és a párté minden hatalom. Aki ezt tiszteletben tartotta, aránylag kényelmesen és jól élhetett, az akkori körülményekhez képest. Ez alól a szabály alól a magyar sze rkesztőség sem volt kivétel. A kötelező házi feladaton kívül a szerkesztőknek azonban volt némi mozgásterük, főleg a kultúrában, a gazdaságban, a külpolitikában és persze a sportban. Bár a szerkesztők mindegyike a rádióból vagy az írott sajtóból, elsősorba n a Magyar Szóból került a tévébe, a kezdeti ügyetlenkedésükre nem figyeltek a nézők, mert magában óriási kuriózum volt, hogy magyarul beszélt előbb a Belgrádi (onnan kezdték sugározni a magyar műsorokat 1968ban), majd az Újvidéki TV. Idővel kialakult egy fajta profizmus, ami messze volt a nyugati színvonaltól, de a térségben, jelesen a szocialista országok virtuális versenyében, Újvidék bizonyítottan az élen járt – illetve az egész jugoszláv televíziózás sokkal minőségesebb volt ideológiai elvtársainkéinál . A magyarországi televíziósok Újvidékre jártak egy kis szabad levegőt szívni, Budapesten külön antennákat emeltek a magasba, netán befogják az Újvidéki TV adását (az újvidéki rádiósok már legendás hírnévnek örvendtek Magyarországon). Körülbelül 78 év ala tt Újvidéken kialakult egy szolid tudású
