Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.07 . 23 az érvényesülési versenyben elmaradókat sem. Ezek a teendők mind olyan területeket érintenek, ahol nem lesz könnyű "ráncba szedni" a tagállamok kormányait. Mind 2020on, mind az unión túlmutat a klímavédelem problé mája. A tavaly decemberi koppenhágai világértekezleten nem sikerült áttörést elérni a kötelezettségvállalásokat illetően, így 2010ben az EU előtt álló egyik legkeményebb kihívás lesz partnereket találni a légkör felmelegedését lefékező anyagi áldozatválla láshoz. A koppenhágai kudarc azt mutatja, hogy az EUnak ma még nincs elég tekintélye a világban, és Brüsszel ebben az évben sokat akar tenni e tekintély növelése érdekében. vissza Több elemző szerint kockázatos év vár a kel et- és középeurópai régióra Felvidék.ma 2010.01.07. Nem kevés izgalommal várják az idei év eseményeit térségünkben a politikai elemzők. Miközben ugyanis Kelet- és KözépEurópa még mindig meglehetősen sebezhető a világgazdasági válság következmények ént, számos országban a közelgő választások is fokozzák a bizonytalanságot, írja a Világgazdaság. 2010 első és rögtön a legnagyobb piaci kockázatokat hordozó politikai eseménye a január 17i ukrán elnökválasztás lesz. A sorban azután a tavasznyár folyamán a magyar, a cseh, majd a szlovák parlamenti választás, illetve ősszel a lengyel elnök- és a lett parlamenti választás következik. Az elemzők már régóta egyetértenek abban, hogy a régió alighanem a globális válság legsúlyosabb áldozata, és országai jelentő s szerkezeti reformokra szorulnak. Különösen igaz ez a tavaly mintegy 15 százalékos GDPviszszaesést elszenvedett Ukrajnára, amely a szuverén hitelkockázati biztosítások (CDS) felára alapján az államcsőd veszélyének leginkább kitett országok közé tartozik, és ahol a politikai belharcok már hónapok óta megbénítják a parlamenti döntéshozatalt. Kijev 2008 novembere óta több mint 11 milliárd dollár értékű segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ám a pénzintézet a tavalyi év végén felfüggesztette a h itelprogramot, megtagadva egy 3,8 milliárd dolláros részlet folyósítását. Az IMF azt követően döntött így, hogy a parlament és az államfő a kormány akaratával szembemenve megemelte a minimálbért. Dominique StraussKahn, a valutaalap vezérigazgatója azt mon dta, hogy az együttműködés Kijevvel csak az elnökválasztás után folytatódhat. Az elnökválasztáson a legrosszabb esélyekkel a jelenlegi államfő, Viktor Juscsenko indul; a harc minden bizonnyal Julia Timosenko miniszterelnök és Viktor Janukovics között dől e l. Ám valószínűleg nem az első fordulóban, így február 7én alighanem újra az urnákhoz járulnak az ukránok. A befektetők reményei szerint ezt követően visszatérhet a stabilitás: ismét sínre kerülhet az IMFprogram, és enyhülhet a viszony Moszkvával. Magyar ország kapcsán az elemzők fő aggályát az képezi, hogy a kormányalakításra esélyes Fidesz hogyan viszonyul a költségvetési hiány kordában tartásához. Bár vezető fideszes politikusok többször leszögezték, hogy a jelenleg még fő ellenzéki erőként politizáló p árt nem készül a költségvetési gyeplő eleresztésére, az elemzők azon tanakodnak: a valutaalap és az EU elfogadnae egy 77,5 százalék körüli költségvetési hiányt. Ha ugyanis a nemzetközi hiteleket a büdzsé fellazítása miatt felfüggesztenék, az nemcsak a fo rintot, de a többi régiós devizát is nyomás alá helyezné. A Reuters szerint egyes elemzők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Jobbik különösen jó választási szereplése eltántoríthatja a külföldi befektetőket. Némileg kisebb izgalmat okoz az elemzők köré ben a májusi cseh és a júniusi szlovák választás. Csehországban kiegyenlítettek az erőviszonyok, ám legvalószínűbbnek jelenleg a szociáldemokraták győzelme tűnik. Részükről intenzívebb adóztatásra és költekezésre, valamint a gyors euróátvétel támogatására lehet számítani. Ha azonban a kommunistákkal alakítanának koalíciós kormányt, annak a szociális, egészségügyi és nyugdíjreformok láthatják a kárát Szlovákiában alighanem megtartja a kormányfői széket Robert Fico, ám kérdéses az új koalíció összetétele. A v árakozások szerint jelenlegi partnerei – a Szlovák Nemzeti Párt és Vladimír Mečiar HZDS pártja – közül legalább egyet megtart, és ez folytatódó feszültséget okozhat a magyar – szlovák viszonyban. Elemzői várakozások és aggályok térségünk választásaival kapc solatban Ukrajna (elnökválasztás, január 17.) • alighanem második forduló lesz februárban Julia Timosenko és Viktor Janukovics részvételével, Janukovics győzelme esetén új parlamenti választás lehet, elhúzva a bizonytalanságot. • az IMF csak az elnökválasztás után újíthatja fel a hitelprogramot • Magyarország (parlamenti választás, április) • kérdéses az IMFprogram sorsa a Fidesz költségvetési tervei miatt
