Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.07 . 19 Viszont létezik egyfajta védettség amiatt, hogy az egyház patronálása alatt működünk. Lényegében a társadalmi igény hozta létre ezeket a félig állami, félig felekezeti iskolákat. Persze inkább a szülők igénylik azt, hogy kissé visszafogottabbakká neveljük a gyerekeiket, hogy megóvjuk a káros hatásoktól. A tanulóknak is jól esik a fokozottab b odafigyelés. Sajnos a pedagógusképzés nem áll a helyzet magaslatán. Mi nemcsak a gyerekeket, hanem a nálunk oktató pedagógusokat is folyamatosan neveljük. Ennek az eredménye aztán meg is látszik az oktatási folyamatban. A tanárok kénytelenek más attitűdö t felvenni, mint ami a világi iskolákban uralkodik. Lényegében mi sokkal nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a nevelésre, arra nagy szükség van manapság. vissza Szerző(k): Máthé Éva Verespatak – hátra arc! Krónika 2010. január 06. „Markó Béla Verespatak kapcsán kifejtette: az RMDSZ nem ért egyet a beruházással. Emlékeztetett arra, míg a szövetség a környezetvédelmi tárcát vezette, a Verespatakügy teljesen leállt. A szövetség álláspontja szerint ugyanis a beruházás elle n számos környezetvédelmi és nem u tolsósorban műemlékvédelmi szempont szól.” A z RMDSZ tájékoztató szolgálata foglalta ekképpen össze 2009. március 27én a Markó Béla marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Az elnök szavai, az akkori mércével mérve, nem sok újdonságot hordoztak . A verespataki aranybánya megnyitása ügyében ugyanis egy évtizeden át következetes volt a szövetség: mindvégig ellenezte a beruházást. A kérdésben megszólaló romániai magyar politikusok akár az RMDSZ programját is idézhették. Ez így fogalmaz: „Határozott an ellenezzük a ciános technológiát használó bányászati tevékenységeket (figyelembe véve a megelőzés elvét, a környezetünk és természeti értékeink megóvását kívánjuk biztosítani)”. A szövetség legutóbbi, kolozsvári kongresszusán Markó Béla beszámolójában ú gy értékelte, azért is érdemes volt részt venni a kormányban, mert „még olyan bonyolult kérdésben is érvényesült az álláspontunk, mint Verespatak”. A jó ügy képviselete tudatában EcksteinKovács Péter egykori szenátor még annak a politikai ódiumát is váll alta, hogy a mumusnak tekintett Gheorghe Funar nagyromániás szenátorral közösen nyújtson be törvénytervezetet a ciántechnológiás bányászati eljárás romániai betiltása ügyében. Kimondva vagy kimondatlan az ügynek egy határon átívelő magyar – magyar vonatkozá sa is volt: a 2000es nagybányai ciánszennyezés ugyanis már megmutatta, az erdélyi hegyekben használt veszélyes technológia Romániát és Magyarországot egyként sújthatja. A jelenlegi PDL – RMDSZkormány programjában a Verespatakügy felülvizsgálata szerepel, ami azt jelenti: a kormány a bányanyitás engedélyezésére készül. Az RMDSZ pedig nem lép fel a bányanyitás ellen; épp azt a minisztériumot igazgatja, amelyre a piszkos munka elvégzése hárul. Ezek után már az sem lenne meglepő, ha – mérhetetlen hatalomvágyu kból fakadóan – a szövetség politikusai egy megalakítandó homogenizációs minisztérium irányítását vállalnák. vissza Szerző(k): Gazda Árpád Aki mindig csupán Isten eszköze kívánt lenni Kárpátalja 2010.01.08. Gulácsy Lajos , a Kárpátaljai Református Egyház nyugalmazott püspöke 1925. január 8án született Tivadarfalván, egy tíztagú vasutascsalád hetedik gyermekeként. A szerény körülmények között élő családban mindenkinek ki kellett vennie részét a munkából, így tanulták meg m ár korán a gyerekek a felelősségvállalást és a kitartó munkát. "Mint nagy család szerényen, de megelégedve éltünk. Soha nem hallottam szüleimtől zúgolódást, elégedetlenkedést. Tőlük tanultam meg, hogy: Mindenekben megelégedettek legyetek" - írja önéletrajz ában a püspök.
