Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-31 - 2010-01-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.312010.01.02 . 16 – De az ukrán szélsőségesek a magyar kisebbséget is célozzák… – Csak tartom ányi szinten. Ez tehát nem Kijev politikája. – Hosszas vergődés után végre elfogadták a Lisszaboni Szerződést. Ám az EU élére, illetve külügyminiszterének kevéssé ismert személyiséget választottak, s a nagy országok továbbra is maguk kívánják meghatározni az unió irányvonalát. Egyáltalán volt értelme a szerződésnek? – A Lisszaboni Szerződés sokkal többet jelent a két új arcnál. Rengeteg fontos intézményi változás történik, például nagyobb beleszólást kapnak a nemzeti parlamentek. Egy sor olyan változás tö rténik, amelyek könnyebbé teszik a közös kül- és biztonságpolitikai fellépést. De ezekkel az intézményi változásokkal már most öt évet késtünk. – Ám akadhatnak olyan helyzetek, ilyen volt a koppenhágai klímacsúcs, amikor az EU számára gyümölcsözőbb lenne , ha olyan személyiség képviselné, akire odafigyel a világ… – Ha erős a közös érdek, akkor az EUtagországok képesek egy nyelven beszélni. Ez a politikai realitás. Európa csupa nagy múltú országból áll. Ezek a nemzetek nem akarnak letűnni a nemzetközi pol itika színpadáról. A tagállamok ezért nem kívánnak lemondani a külügyek irányításáról. – Magyarország számára különösen fontos lesz az idei év, hiszen a 2011 januárjában kezdődő soros uniós elnökségre való felkészülés jegyében telik el. Nem tart attól, ho gy a nem épp fényesre sikeredett cseh elnökség sorsára jutunk? – Felkészülésünk kezdettől fogva rendben halad összpárti parlamenti bizottság felügyelete mellett, vagyis egyetlen parlamenti párt sem állíthatja, hogy ne tudna minden részletéről. Sokkal jobb an állunk, mint időarányosan bármely tagállam ilyen időszakban. Például meg is szerkesztettük a 2011. első félévi eseménynaptár tervezetét. Ezt én szorgalmaztam saját uniós tapasztalataim alapján. – A várható kormányváltás nem hátráltatja a felkészülést? – Ha az új kormányzat okosan cselekszik, akkor ezt a folyamatosságot megtartja. Vagyis változás csak a miniszterek személyében lesz, a szakértőkében nem. Jó lenne, ha a diplomáciai szolgálatot, illetve a minisztériumi apparátust vagy legalábbis azokat a személyeket, akik a tízféle miniszteri tanácskozás előkészítésében vállalnak szerepet, meghagynák a helyükön. Ha egy 2010es kormányváltás mélyen belenyúl a minisztériumok apparátusába államtitkári szinttől lefelé, valamint a külképviseletek személyi állom ányába, a nagykövettől a harmadtitkárig, akkor ez bizony okozhat zavarokat. – Hány konferenciát kell Magyarországnak szerveznie és melyek lesznek a főbb helyszínek? – A tanácsi munka túlnyomórészt Brüsszelben zajlik. Az informális üléseket tartja a soros elnökséget betöltő tagállam hazai földön. Ám ez sem kevés. Ráadásul az sem kizárt, hogy a magyar elnökség alatt informális csúcstalálkozót tartanak. Lesz néhány találkozó az EU és harmadik országok között (ilyen például az EU – Egyesült Államok- vagy EU – oro szcsúcs). Sok szakértői találkozót is tervezünk. Ha csúcstalálkozót kell rendeznünk, azt Budapesten tartjuk. Elképzelhető, hogy EU – Izraelcsúcsot is tartunk, amelyet biztonsági okokból Visegrádra vihetnénk. Balatonfüreden is lehetnek tanácskozások. Összes en tíz helyszínben gondolkodunk. Figyelembe kell vennünk, hogy Ferihegy az egyetlen nemzetközi repülőterünk, amely egész évben üzemképes. Ferihegy 1en rendezzük be a fogadóbázist. – Magyarország az északatlanti szövetség stabil tagja. De mennyire elége dett a NATO Magyarország afganisztáni szerepvállalásával és legutóbbi felajánlásával? – Kifejezetten elégedett. Ezt Anders Fogh Rasmussen NATOfőtitkár is több ízben elmondta, valamint több kiemelt NATOszövetségesünk, élükön az Egyesült Államokkal. Magya rország nem potyautas a NATOban.
