Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.30 . 20 „Nekünk kell megkeresni a cselekvés módozatait” – Évértékelő inte rjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Szabadság 2 009. december 30. FERENCZ ZSOLT Kormánypártként léphet át az új esztendőbe az RMDSZ. A 2009es év politikai megvalósításairól, az európai parlamenti- és az államelnökválasztásokról, a magyar összefogás ról kérdeztük Markó Bélát, a szövetség elnökét. – A 2008ban, a parlamenti választásokat követően a szövetség nem tudta folytatni a kormányzati munkát, ezt akkor kudarcnak minősítette. Az idén viszont az RMDSZ új egyezséget kötött, sikerült újra kormányz ati pozícióba kerülnie. Milyennek értékeli a 2009es esztendőt? – Nem hiszem, hogy siker és kudarc tengelyén kellene a 2009es esztendőt értékelni. Ez az esztendő minden szempontból nehéz és rengeteg dilemmával teli év volt, az RMDSZ többször is döntési h elyzetbe kényszerült. Ilyen volt a kormány bukása, amelyben az RMDSZ is cselekvően részt vett, a novemberi államelnökválasztás, majd a kormányalakítás. A 2009es év fontos hozadéka volt a magyar összefogás, ennek nyomán az európai parlamenti választások s ikere is. – A magyar összefogásnak köszönhetően Tőkés László mellett Winkler Gyulának és Sógor Csabának is sikerült bejutnia az Európai Parlamentbe. Minek tulajdonítható ez a siker? – Tagadhatatlan, hogy kiemelkedő eredményt értünk el az EPválasztásokon, a majdnem kilenc százalékos eredmény előzménytelen, ezt megismételni nehéz lesz. A siker két tényezőnek köszönhető: egyrészt, hogy létrejött a megegyezés az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, vagyis köztem és Tőkés László között, a m agyar összefogás pedig mozgósító erővel hatott az erdélyi magyarok körében. Másrészt pedig, hogy a románok részéről elég nagy érdektelenség, alacsony részvétel övezte az EPválasztásokat. Több következtetést is levonhatunk abból, hogy az idén júniusban hár om képviselőt is sikerült bejuttatnunk az Európai Parlamentbe: egyrészt, hogy fontos a magyar összefogás, másrészt pedig, hogy az európai jelenlét többet jelent ma a magyar közösség, mint a román többség számára. – Politikai szempontból a 2009es esztendő másik fontos mozzanata a november 30i elnökválasztás volt. Az RMDSZ hosszas egyeztetés után úgy döntött: önálló jelöltet indít. Véleménye szerint jól választott a szövetség, amikor Kelemen Hunort kérte fel államelnökjelöltnek? – Jól döntöttünk, amikor j elöltet állítottunk. Ez bebizonyosodott akkor is, amikor a második fordulóban azt a nehéz döntést kellett meghozni, hogy a két román jelölt közül kit támogatunk. Mennyivel nehezebb lett volna dönteni az első forduló előtt, ha nincs saját jelöltünk… Kelemen Hunor eredményesen kampányolt, sikerült közvetítenie az RMDSZ üzenetét, és én úgy látom: újabb magyar politikusnak sikerült bebizonyítania, hogy akár az államfőválasztásokon is versenyképes tud lenni. – Több kritika fogalmazódott meg az RMDSZszel szemb en, amiért kormányzati szerepet vállalt a PDL oldalán. Tőkés László szerint a szövetség ezzel kiszolgáltatja az erdélyi magyarságot a nacionalista román politikának. Ön szerint így van ez? – Véleményem szerint az RMDSZ akkor szolgáltatta volna ki az erdé lyi magyar közösséget a román politikának, ha ellenzékben marad. Ilyen értelemben teljességgel téves Tőkés László álláspotja. Ő éppen olyan jól látja, mint mi, hogy mi történik Szlovákiában. Nem hiszem, hogy szabad lett volna elkövetnünk azt a felelőtlensé get, hogy ellenzékben maradunk, hátradőlünk, és várunk arra, hogy valakik a nyakunkra szavazzanak egy, a szlovák nyelvtörvényhez hasonlító törvényt. Ez ugyanis éppen olyan könnyen bekövetkezhetett volna Romániában is, mint Szlovákiában. Ha pedig van valaki , aki föl tud mutatni egy másik, hatékonyabb eszközt, mint a kormányzás a sorsunkat érintő kérdések megoldására, a román nacionalizmus támadásainak kivédésére, szívesen meghallgatjuk.
