Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.28 . 28 célcsoportnak üzenni akarunk, akkor el kell mennünk hoz zá. A vajdasági magyarság aránylag kis területen él, így egy nap alatt bárhova el lehet jutni és este ismét otthon aludni. De mi van Erdéllyel vagy Felvidékkel? Igaz, mindenhol van írott sajtó, azonban kis példányszámú és apró hátránya ráadásul, hogy mind en információ egynapos késéssel érkezik az olvasóhoz. Az újságoknak ma már nem a gyors tájékoztatás az elsődleges feladata. A helyi és regionális rádióállomások még hősiesen állják a sarat, sőt, jelenleg valószínűleg ők nyújtják a legjobb szolgáltatást a közösségen belüli tájékoztatásban. Sajnos, a közönség már nem igazán kedveli a rádiózást – inkább kiegészítő időtöltés vagy helyzeti kényszermegoldás a rádióhallgatás. Internet? A világ legelterjedtebb információszerzési és kommunikációs eszköze még nem h ódította meg a magyarlakta területeket. A magyarság többsége kis településeken, jobbára falvakban él, és nem erőssége az internetezés. Akárhogy csűrömcsavarom a problémát, végül csak a televíziózásnál kötök ki, mint a legnépszerűbb tájékoztatási eszközné l. Minden lehetőséget ki kell használni, hogy a magyar közösségeknek átfogó, minőségi televíziós szolgáltatásokat nyújtsunk. Ebbe a tájékoztatás és a kultúra egyaránt beletartozik. Mindezt különböző rendszerekben, különböző formákban lehet megoldani, de eg yelőre arra kell hagyatkoznunk, amink van. Ebben a kategóriában pedig jelenleg a legerősebb intézményünk a Duna TV! A tájékoztatás és a kultúra versenyeztetése, netán szembeállítása különösen káros ott, ahol kevés a tömegkommunikációs eszköz. Mindkettő ug yanazon küldetés szolgálatában áll. A napi tájékoztatás iránti ellenszenv vélhetően a szocialista korszakból ered, amikor az szinte egyenlő volt a politikai agymosással. Emlékszem, nem olyan régen az újvidéki tévé híradószerkesztőségeit még informatívpo litikainak nevezték, jelezve ezzel a szerepvállalás lényegét. A hírműsorok szentségét elsőnek a kereskedelmi tévék törték meg, amikor a híradók elejére becsempészték a bulvárhíreket – és láss csodát, nézők milliói pártoltak át az új műfajhoz, a szórakozta tó hírműsorhoz (angolul infotainment – tájékoztató szórakozás). Nem szeretnék belegabalyodni a műfajok elemzésébe, de egyértelmű, hogy a hírműsorok tartalma és formája ma már szabadon alakítható, és igazítható a nézői, közösségi igényekhez. Annak pedig, a ki közszolgálati feladatok ellátására vállalkozott, ez nem választási lehetősége, hanem kötelessége! Tehát ahogy szükségünk van a kulturális tartalmakra, ugyanúgy lételemünk a napi hiteles tájékoztatás: egyre többet kell tudnunk egymásról, a környezetünkr ől, országunkról, a világról, egyre többször kell hallatnunk hangunkat, el kell mondanunk véleményünket, igényeinket. Kommunikálnunk kell a többségi nemzetekkel, hogy megértsük egymást, hogy békében élhessünk, hogy ne legyenek félreértések, hogy egymással karöltve erősödjünk. Megismétlem: ehhez a feladathoz minden korszerű eszközt ki kell használnunk. Beleértve a Duna, a Vajdasági, a Pannon és a Mozaik Televíziót is. Miért soroltam fel csak ezt a négyet? Mert mindegyikük főleg közösségi pénzekből tartja fe nn magát. Mindegyik jórészt közszolgálati feladatokat lát el. Csak a négy stúdió együttes munkájával jöhet létre az a rendszer, amely képes ellátni a felsorolt feladatokat. Hasonló a helyzet a többi magyarlakta területen is: Erdélyben, Felvidéken, Kárpátal ján és máshol is. Az anyaországban ott a Duna TV, a közösségen belül létezik egy vagy több helyi, esetleg regionális stúdió, és van egyegy magyar szerkesztőség az állami közszolgálati csatornákon. A rendszer részei már léteznek, működnek, csupán össze kel l kötni őket mindegyikük érdekét szolgálva, de elsősorban a nézők, a közösség örömére. Az egész rendszer átfogó újraszervezése, „újrahasznosítása” a közeljövő fontos feladata lesz – ezzel a témával külön foglalkozok még. Végül csak röviden összegezve: a D una TV jelenleg a magyar médiapiac legjobb adói közé tartozik, de sajnos a mai körülmények között ennél többet kell felmutatnia a fennmaradás igazolásáért. Ez a több pedig az a különös és fontos szerep, amit a Duna tévének be kell töltenie.
