Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 27 A kormányzati programtervezetbe a gazdasági és kereskedelmi szaktárca élére javasolt Adriean Videanu demokrata párti miniszterjelölt javaslatára került be a verespataki beruházással kapcsolatos kitétel. Videanu már a program véglegesítését megelőző napokban nyilvánosan szorgalmazta a terv megvalósítását. Szerinte az arany kitermelését mihamarabb el kellene kezdeni, ugyanis a nemesfém világpiaci ára kedvez a beruházásnak. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kana dairomán vegyes vállalat szerint a verespataki hegyekben rejlő arany és ezüst kitermelése 4 milliárd dollár nyereséget hozna az állam számára, amely a beruházásból csaknem 20 százalékos részesedéssel rendelkezik. Verespatakon 330 tonna aranyat és 1600 t onna ezüstöt készül kitermelni az RMGC. A hatóságok 2007ben felfüggesztették az engedélyeztetési folyamatot, erről Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter döntött. Romániában sokan kifogásolják, hogy a román állam részesedése túl kicsi, emellett a projekt számos környezet- és műemlékvédelmi aggályokat is felvet. Romániában az ortodox egyház, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia és számos civil szervezet ellenzi a beruházást a ciántechnológia tervezett alkalmazása miatt . A vállalat már 1997 óta próbálja megszerezni a kitermeléshez szükséges engedélyeket. (mti) vissza Alapszabályzatot sértenek Kelemen Hunorért? Szabadság 2009. december 21. Olvasta 198 felhasználó. B. T. Az RMDSZ ala pszabályzata szerint Kelemen Hunornak le kell mondania az ügyvezető elnöki tisztségéről, ha művelődésügyi miniszter lesz. A szövetség legfőbb szerveződési és működési dokumentuma egyértelműen fogalmaz, azonban Markó Béla RMDSZelnök szerint Kelemen csak fe lfüggeszti ügyvezető elnöki tevékenységének egy részét. Az RMDSZ alapszabályzatának a 112. cikkelye a szövetségi tisztségviselők összeférhetetlenségi kritériumait tartalmazza. Az első bekezdés b) pontja egyértelműen kimondja, hogy „az ügyvezető elnök nem lehet központi kormányzati tisztségviselő”. A cikkely második és harmadik bekezdése szerint a tisztségbeli összeférhetetlenségeket legtöbb 30 napon belül fel kell oldani, amennyiben ez nem történik meg, a tisztségviselő elveszíti az összeférhetetlenséget o kozó tisztségét. Kelemen Hunor lemondási kötelességét Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is elismerte. A politikus az Új Magyar Szó című napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy „Kelemen Hunor is lehet miniszter, ehhez azonban a szabályz at értelmében le kell mondania az ügyvezető elnöki tisztségről.” Márton ezt még csütörtökön mondta a lapnak. Ehhez képest azonban Markó Béla, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) pénteki ülését követően, újságírói kérdésre válaszolva kifejtett e: „egyelőre ezt valami módon úgy fogjuk megoldani, hogy Kelemen Hunor felfüggeszti az ügyvezető elnöki tevékenységének egy részét, a hatáskörök egy részét átadja valamelyik helyettesének.” Markó azzal indokolta ezt a megoldást, hogy ebben a pillanatban ne m tudják, milyen hosszúra tervezik a kormányzást. Az ügyvezető elnöki tisztség az RMDSZben gyakorlatilag a második legfontosabb funkciónak számít az elnöki funkció után. Az alapszabályzat szerint az ügyvezető elnök feladata egyebek között az, hogy szerve zze és irányítsa az Ügyvezető Elnökség munkáját, felügyelje a területi szervezetek végrehajtó testületeinek tevékenységét, ellenőrizze a kongresszus, az SZKT és a SZÁT területi szervezetekre vonatkozó határozatainak a végrehajtását. vissza EGTC: a régiófejlesztés és önállósulás korszerű európai eszköze Szabadság 2009. december 19.
