Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.02 . 18 „Ukrajnában minden ember azt szeretné, ha becsületes, transzparens lenne a következő elnökválasztás, ha megteremtenék a feltételeket a választók számára a voksoláshoz annak érdekében, hogy minden ember szabadon kinyilváníthassa álláspontját, s saját döntése szerint adhassa le szav azatát” — áll a dokumentumban. „A parlamenti koalíció és az államfő azt javasolja, hogy olyan módosításokat eszközöljenek az elnökválasztási törvényben, amelyek — ha nevén nevezzük a dolgokat — oda vezetnek, hogy nem az lesz az államfő, akire az állampolgá rok többsége szavaz, hanem az, akit a bíróság nevez ki” — hangsúlyozza a PR. A dokumentum szerint „megpróbálják elferdíteni a szavazás eredményeit”, s „e módosítások fenyegetést jelentenek a törvényes, demokratikus választás lebonyolítására”. „A Régiók Pár tja ezért a világ demokratikus közvéleményéhez fordul, azt kérve, hogy támogassák a becsületes elnökválasztás megtartására irányuló törekvéseit, hogy e voksolás eredményeiről a nép, ne pedig a bíróság döntsön” — áll a párt sajtószolgálata által közétett ny ilatkozatban. vissza Krími palament: legyenek egyenlők az esélyek a tesztírás során! www.umdsz.uz.ua /Podrobnosztyi/2009.12.01. A Krím Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa a kormány hoz fordult, azt kérve, hogy vonják vissza az Oktatási és Tudományos Minisztérium azon rendeletét, amelynek értelmében 2010től kizárólag ukrán nyelven kerülne sor az érettségi/felvételi tesztekre. Erről ma döntött a krími parlament elnöksége. „A Krím Auto nóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselőit rendkívül nyugtalanítja a független külső tudásfelmérés lebonyolításával kapcsolatos helyzet” — áll a felhívásban. A dokumentum szerint a félszigeten végzett legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 58,5 százalékát az oroszok teszik ki, az itt élők 77 százaléka az oroszt tartja anyanyelvének, s a krími lakosok többsége számára az orosz jelenti a kommunikáció nyelvét. A felhívás szerzői rámutatnak, hogy a félsziget iskolásainak 90 százaléka oroszul ta nul, s 2008ban 98, 2009ben pedig 96,8 százalékuk ezen a nyelven írta az érettségi/felvételi teszteket, s csak 3 százalékuk választott az ukrán nyelvet ehhez. A krími parlament elnöksége szóvá teszi, hogy amennyiben ukránul kellene tesztet írniuk az ottan i végzősöknek, akkor nehézségeik támadnának a fogalmak, meghatározások megértése terén, sokat kellene szótárral dolgozniuk, ami időveszteséget jelentene számukra, negatívan befolyásolná válaszaik minőségét, nem tenné lehetővé, hogy bemutassák valódi tudáss zintjüket. Ennek nyomán hátrányba kerülnének az egyetemekre és főiskolákba való felvételi során. A Krím Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa azzal a kéréssel fordul az ország kormányához, hogy teremtsenek egyenlő feltételeket a független külső tudásfelmé rés minden résztvevője számára, s fordítsák le a tesztfeladatokat a nemzeti kisebbségek nyelveire: oroszra, krími tatárra stb. vissza A magyarországi ukránok is megemlékeztek a Holodomorról www.umdsz.uz.ua /zakarpattya.net.ua/2009.12.01. Szombaton Budapest mellett Magyarország számos más városában is megemlékeztek a nagy ukrajnai éhínség, a Holodomor áldozatairól. A fővárosban a Petőfi téren áll az éhínség áldozatainak emlékműve. A bud apesti megemlékezés résztvevői, közöttük a magyarországi ukránok szervezetei, illetve az ukrán nagykövetség képviselői virágokat helyeztek el, mécseseket gyújtottak itt. Ugyancsak szombaton az ukrán kulturális központban levetítették a Hegedűs István és Hí dvégi Igor által az ukrajnai éhínségről készített dokumentumfilmet. A rendezvényen Jaroszlava Hartyányi történész, az Országos Ukrán Önkormányzat elnöke és Dmitro Tkacs budapesti ukrán nagykövet emlékezett a 76 évvel ezelőtti szörnyű történésekre. Jaroszla va Hartyányi arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése még 2003ban az ukrán nép elleni népirtásként ismerte el a Holodomort, s a magyar parlament mellett ilyen nyilatkozatot tett még a világ 13 országa is. vissza
