Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.02 . 16 alatt a vajdasági szerbek jelentős része a Duna TV híradásait nézte magyar szomszédaik segítségével, mert csak így kaphattak némi valós információt a történ ésekről, mivel a szerb propagandagépezet megbízhatatlan volt. A magyarságkép kialakítása és kommunikálása kétirányú utca: egyformán fontos a magyar közösségek információs és kulturális „feltöltése” (Magyarországon és határon túl), illetve a más népek felé irányuló üzenetek. A határon túli magyar közösségek együtt élnek a többségi nemzettel, közvetlen kapcsolatban vannak velük, a legegyszerűbben és a leghatásosabban közvetíthetik a rólunk szóló információkat. A környező államok a kisebbségi tájékoztatás ér dekében, általában a saját közszolgálati csatornáikon úgynevezett kisebbségi ablakokat biztosítanak. Szlovákiában a kb. 570 ezer magyarra (ami az összlakosság kb. 10 százaléka) az állami csatornán napi 5 perc hírek és heti 30 perc magazinműsor jut anyanye lven, ami összesen heti 65 perc. Ukrajnában (Kárpátalján) heti 210 perc jut a kb. 160 ezer magyarra (a lakosság 0,3 százaléka, regionális viszonylatban pedig kb. 10 százaléka), napi 10 perc híradó (szombat, vasárnap kivételével) és heti két 40 perces maga zinműsor egyszeri ismétléssel. Romániában a kb. 1,7 millió magyarra (kb. 7 százalék) kb. 200 perc (plusz 60 perc ismétlés) jut hetente. Vajdaságban heti 800 perc jut kb. 300 ezer magyarra (kb. 3 százalék országos és 14 százalék tartományi viszonylatban) – ez a kedvezőbb arány még a régi, titói rendszer hagyatéka. Horvátországban sokáig horvát (?) nyelven sugároztak a kisebbségeknek, most már van egy heti magyar ablak, a kb. 18 ezres közösségnek (kb. 0,3 százalék). A legérdekesebb talán Szlovénia példája : a kb. 7 ezer magyarnak (kb. 0,4 százalék) heti 120 percet (4 x 30) biztosítanak az országos sugárzásban, nemrég építettek Lendaván egy korszerű RTV stúdiót a magyar közösségnek. Tehát ez egy pozitív példa, bár összességében ez sem elégítheti ki egy nemze ti közösség ilyen fajta igényeit. Miért? Mert: - a kisebbségi műsorok általában vagy egy többnyelvű csatornára, vagy a többségi nemzet nyelvterületére vannak beékelve, „gettósítva” - az adásidő szaggatott, nem lehet folyamatosan követni - az adásidő ál talában a kevésbé nézett, illetve kísérhető sávban van - általában több műfaj sűrített formában keveredik egy adásban - csak felületesen és szelektálva tudja feldolgozni a kisebbséget érintő problémákat, - hiányzik az aktualitás A felsoroltak következm ényeként egy kisebbségi közösségnek három lehetősége van: - vagy a többségi nyelvű műsorok által tájékozódik - vagy az anyaországi adásokat nézi (ha eléri), amelyek pedig csak ritkán foglalkoznak a helyi és a regionális kérdésekkel - ahol lehet, kisebb kapacitású és sugárzású helyiregionális TV stúdiókat hoznak létre.
