Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.04 . 31 A vajdasági magyarságnak nem kell a saját sajtója – Tóth Lívia: A vajdasági újságírói központok nem rivalizálnak egymással, az egymá s közötti viszonyukra az utálkozás a jellemző Magyar Szó 20091204 November közepén Bácsfeketehegyen tartotta meg tisztújító közgyűlését a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete. Az ülésen a jelenlevők Tóth Líviát, a Hét Nap hetilap szerkesztőjét válasz tották meg elnöknek, aki a vajdasági magyar sajtó helyzetéről a következőket nyilatkozta lapunknak: – Aki ismeri a kollégáknak a helyzetét, az tudja, hogy senki nem mondhatja el magáról, hogy ideális munkakörülmények között dolgozik. Gond van a műszaki fel szereltséggel és a mozgáslehetőségekkel is, hiszen az újságíróknak utazniuk kellene, hogy a helyszínről tudósítsanak. Ami az anyagiakat illeti, ez mindenhol probléma, nem hiszem, hogy van olyan kolléga, aki a jövedelmével elégedett lenne.Lehet, hogy van, a hol egy picit magasabbak a személyi jövedelmek, de biztos vagyok benne, hogy ott, ahol magasabbak, ott sem annyi az a fizetés, hogy abból nyugodtan és gondtalanul meg tudjon élni az újságíró és csak a munkájára koncentráljon. A rosszul fizetett újságírók a munkájukat sem úgy vé gzik, ahogy kellene, és ha anyagi nehézségekkel küzdenek, akkor nagyobb a kísértés arra, hogy „eladják magukat”. Ezen mielőbb változtatni kellene, hiszen a szabad és a független újságírásnak az egyik alapfeltétele, hogy az újságíró meg tudjon élni abból a pénzből, amit a munkájával keres. A másik dolog, hogy a támogatásból és az eladásból befolyó pénz nem elég, s így minden szerkesztőség rákényszerül a pályázásra, ami nem baj, csak időigényes, és egy jó ötlet megvalósítása emiatt igen sokat késhet. A médiah ázak nincsenek egyforma helyzetben, hiszen vannak olyanok, amelyek nemzetileg kiemelt intézmények, és vannak, amelyek nem. Nem tartom jónak ezt a fajta megkülönböztetést, de a következő évtől ez állítólag változik. Mennyire összetartó a vajdasági magyar s ajtó? – Véleményem szerint ezen a téren nagyon komoly gondok vannak. Kialakult három központ, Újvidék, Szabadka, Zenta, ami szerintem jó, csak az a gond, hogy ezek az újságírói központok nem rivalizálnak egymással, hanem az egymás közötti viszonyukra az u tálkozás a jellemző. Ezen nagyon gyorsan változtatni kellene. A szerkesztőségi együttműködések inkább egyéni és baráti viszonyokon alapulnak. Vagyis akik egyébként is kapcsolatban vagy baráti viszonyban vannak, azok segítenek egymáson, információkat, fotók at cserélnek, együtt intézik az utazásokat. Ez azonban nem szerkesztőségek közötti együttműködés. Sokszor el is hangzik az a vád, hogy a magyar újságírók sem állnak ki egymás mellett, egymás problémái mellé nem állnak oda: amikor, mondjuk a Magyar Szó újsá gírói küzdöttek az anyagi helyzetük javításáért, akkor más szerkesztőségek beszámoltak erről, de úgy igazán nem álltak az ügy és a kollégák mögé. Milyen konkrét tervekkel vág neki a VMÚE a 2010es évnek? – Az egyesület azt tűzte ki az egyik fő céljául, h ogy kialakítja a szerkesztőségek közötti együttműködést és fellendíti azt, ezenkívül nyomon követi és reagál a vajdasági magyar újságírással kapcsolatos eseményekre, kérdésekre, vagyis naprakészen működik majd. Ezenkívül a tagok érdekvédelmét is szeretnénk képviselni. A jövő évben szeretnénk a vajdasági magyar újságírás helyzetét feltérképezni, s itt nemcsak a nagy szerkesztőségekre gondolok, hanem a helyi sajtóra is, különös tekintettel a szórványra. Az újságíróegyesület egyébként ezeknek a helyi tájékozt atási eszközök újságíróinak is fölkínálja a tagságot, ugyanígy a tudósítóknak és a külmunkatársaknak is. Végső ideje lenne vajdasági magyar médiastratégiát kialakítani, s nem szeretném, ha az újságíróegyesület ebből kimaradna. Az újságíróutánpótlás képzé se nagyon fontos, csakúgy, mint a szakmai továbbképzés. Megkezdjük a kapcsolatfölvételt és ápoljuk a már meglévő kapcsolatokat más, szerbiai és határon túli újságírói egyesületekkel. És van egy érzékeny pont is: a VMÚE javaslatokkal állt és áll elő az Aran ytoll, valamint a Messzelátódíj odaítélése során, és eléggé furcsának tartjuk, hogy a hazai újságírói díj, a Napleány odaítélésében a szervezetünk nem vesz részt. A jövőben szeretnénk, ha a mi véleményünket is kikérnék ezzel kapcsolatban. Hány tagja van a VMÚEnek? – Hogy hány tagja van az egyesületnek, erről pillanatnyilag azért nem lehet nyilatkozni, mert a VMÚEt 2003ban hoztuk létre, egy évre rá jegyezték be. Az első két évben az újságírók fizették a tagsági díjat, azóta azonban nem, s
