Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.01 . 14 és a szlovák nyelvet minél szélesebb kör ben hallhatóvá, ismertté, népszerűvé tegyük. Így leszünk képesek jobban megőrizni a gazdag és sokszínű szlovák nyelvet és kultúrát, ami mindannyiunk elemi érdeke. A szlovák nyelv nem kívánja, hogy más nyelvek rovására fejlődjön. Erre nincs szüksége. Éppen ezért érthetetlen, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény Szlovákiában jóval szűkebbre szabja a kisebbségek nyelvhasználatát a szlováknál. Csak megengedi, negatív jogként értelmezi, nem pedig pozitív jogként (claim right) írja elő, amit tehát követelni, érvényesíteni lehet a mindennapi hivatalos életben. Mind a mai napig nincsenek magyar nyelvű nyomtatványok a hivatalokban, sőt a törvényeknek, jogszabályoknak hivatalos magyar nyelvű fordításuk sincs. Ez a hátrányos helyzet tovább s úlyosbodott a szlovák nyelvtörvény szeptember elsején életbe lépett módosításával. Ennek a jogszabálynak az előkészítésébe nem vonták be a szlovákiai nemzeti kisebbségeket. Az új szabályozás egyik legfőbb baja, hogy nemcsak a hivatalos nyelvhasználatot sz abályozza, hanem beavatkozik a közélet, az üzleti élet és a magánélet mélyrétegeibe is. Másik alapvető probléma, hogy a nyelvtörvény büntet. Bevezeti a nyelvi vétség fogalmát, méghozzá a kisebbségi őshonos nyelvekkel szemben, ami elfogadhatatlan. Ráadásul egyáltalán nem világos, hogy konkrét esetekben mi alapján büntet, ami tág teret nyithat a hivatali önkénynek. Erkölcsi kára is jelentős, mert lehetővé teszi, hogy a polgárok egymást jelentsék fel a törvény vélt vagy valódi megsértése kapcsán, ami rombolja a közkultúrát, és aláássa a társadalom demokratikus kohézióját. A szlovák kormány arra hivatkozik, hogy a törvényt végrehajtási rendeletekkel pontosítani fogja. Ez mind a mai napig nem történt meg. A tervezett rendeletekről nem folyik nyilvános vita, nem tudható, hogy mi a kormány szándéka. A kormány erről sem hajlandó tárgyalni a magyar nemzeti kisebbség hivatalos parlamenti képviseletével. Mindezek alapján úgy érzem, hogy a szlovák nyelvtörvény módosítása alapvető emberi jogokat és uniós normákat sért. A törvény változatlan formában történő fenntartása nem felel meg a szlovák állam és többségi nemzet érdekeinek. Gyanakvást szül és mérgezi a légkört a Szlovákia területén ezer éve együtt élő nemzetek között, ami senkinek sem érdeke. Szlovákia érett, feln őtt, magabiztos demokrácia. Szlovákiának nincs szüksége kultúrharcra, az őshonos nyelvek elleni jogszabályi védelemre. Az őshonos népek nem fenyegetik a szlovák államot, a szlovák nemzet nyelvét és kultúráját. Éppen ellenkezőleg; az együttlakó nemzetek akk or fogják maguk is lelkesen és önzetlenül védeni, támogatni és fejleszteni a szlovák nyelvet és kultúrát, ha a szlovák nemzet ugyanúgy hajlandó védeni, támogatni és fejleszteni a nemzeti kisebbségek nyelvét, kultúráját. Hiszem, hogy ez felel meg legjobban az „egyesülve a sokféleségben" alapvető európai eszméjének. (A szlovák nyelvtörvény módosítása tárgyában az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, 2009. november 25én szlovák nyelven elhangzott felszólalás szövege.) v issza Boris Tadić Olli Rehnnél és Jacques Barrotnál Vajdaságma.info 2009. november 30. [18:15] A vízumkényszer feloldáásnak napján Brüsszelben tartózkodott Boris Tadić szerb elnök is. Olli Rehn bővítési biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján üdvözölte a miniszteri döntést, és sürgette, hogy az vonatkozzon Koszovóra, "Szerbia tartományára" is. Rehn ellenben úgy vélte, nem szabad összekeverni a vízummentesség kérdését Koszovó hovatartozásával. Koszovó tavaly kikiáltotta függetlenségét, és a le gtöbb EUtagország elismerte azt, Szerbia azonban továbbra is saját részének tekinti a déli tartományt. A szerb államfő találkozott Jacques Barrotval, az Európai Bizottság alelnökével vissza
