Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.24 . 34 A mindössze hároméves, de igen dinamikusan fejlődő társaságtól az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat máju s végén vette át a 750 településen jelen lévő kht csaknem 20 ezer ügyfelét. A szeretetszolgálat mögött a Horvátországi Magyar Református Keresztény Egyház áll, amely 2005ben szociális célokra megalapította a magyarországi Kálvin János Presbiteri Missziót. Háborgást azért keltett a Megmentő átalakulása, mert az egyházi fenntartó a szolgáltatásért 70 százalékkal több állami támogatást kaphat, mint a versenytársai." Azt, hogy a Megmentő Kht. Alvinczi Péter Szeretetszolgálat néven működik tovább, megerősítette Gál Beatrix is, aki ismeretlenül hívott fel néhány héttel később, a Megmentő Kht. ügyvivőjeként mutatkozott be, és segítségemet kérte. Nem igazán fejtette ki, hogy mit vár tőlem, erről inkább sejtéseim voltak (ügyészségi vizsgálat, HVGcikk), és miután me gpróbáltam elmagyarázni, hogy mi nem hoztunk létre semmilyen szeretetszolgálatot, javasoltam, hogy ahogy letesszük a telefont, forduljon a (magyar) rendőrséghez. Ennek ellenére tovább kérlelt, ha legközelebb Magyarországra megyek, találkozzunk személyesen is. - Találkozott az említett hölggyel? - Megsajnáltam, miután elmondása szerint már egykét hónapja nem kapnak munkájukért fizetést, és megígértem a találkozót. Erre a következő utam során, a beszélgetés után kb. egy héttel vagy tíz nappal került sor Buda pesten, a Soroksári úti OBI áruház kávézójában, egy szombati (vagy vasárnapi) nap délelőttjén. Egy úr társaságában érkezett, akiről később azt olvastam, hogy a Megmentő Kht. tulajdonosa, de lehet, hogy már így is mutatkozott be. Erre már pontosan nem emlék szem. Megismételtem nekik a már telefonon elmondottakat, javasolva, hogy azonnal szakítsák meg a kapcsolatot az Alvinczi Péter Szeretetszolgálattal, akikről feltételezem, hogy nincsenek önálló jogi személyként bejegyezve. Hozzátettem azt is, hogy nem értem , miért nem találtak egy valódi magyarországi egyházat, például miért nem fordultak a Magyar Református Egyházhoz? Azt válaszolták, hogy gondoltak rá, de ennek ellenére még nem tették meg. Felajánlottam, hogy a kapcsolatfelvételben segítségükre lehetek, és a beszélgetést követő első munkanapon meg is adtam nekik annak az úrnak a nevét és telefonszámát, akihez kezdetben fordulhatnak. Nem tudom, hogy megtettéke és milyen eredménnyel. Megértem, hogy a támogatások nagyságrendje miatt egyházi jellegűvé akartak válni (hetven százalékkal nagyobb állami támogatás!), de miért nem oldották meg Magyarországon belül, nem találtak száz aláírót, Horvátországból kellett őket "importálni", az alapítói felelősséget a tájékozatlan, mit sem sejtő horvátországiakra testálni? A rra is választ szeretnék kapni, ha május végén került sor a Megmentő Kht. és az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat fúziójára, amikor már be volt adva a kérelem annak az Egyháztestnek a nyilvántartásból való törlése iránt, amelynek szeretetszolgálatáról volt szó, akkor ezt miért nem vették figyelembe a Megmentő Kht. képviselői? Valakik valakiket nem tájékoztattak, vagy valakik a tájékoztatást nem vették figyelembe? Most ennek (is) az áldozata az ezer vagy még ennél is több alkalmazott, akik éhbérért dolgoznak (s akik fizetést sem kaptak mostanában), valamint a sok ezer rászoruló ellátott. Szívből sajnáljuk őket, a felelőtlen magatartás ártatlan áldozatait, reméljük, hogy a magyar állam, illetve megfelelő intézményei gyorsan megtalálják számukra a megfelelő mego ldást, és orvosolni fogják gondjaikat. Mi bízunk benne. És abban is, hogy rendbe hozzuk saját ügyeinket itt, Horvátországban.Mert nem adhatjuk egyházunk nevét olyan kétes üzleti vállalkozáshoz (semmilyenhez sem), amely által idegen állampolgárok, ha még an yaországunk állampolgárairól is van szó, jogosan vagy jogtalanul forint milliárdokkal "fejik meg" a magyar költségvetést. vissza - MICHELI Tünde Beindult a kampány(cirkusz) Új Magyar Képes Újság 20091119 Horvátországban ötévente választanak köztársasági elnököt, mégpedig közvetlen szavazás útján, ami kétségtelenül nagyobb legitimitást biztosít az érintettnek, mint a parlament általi "trónra emelés", ám az a cirkusz, ami a "direkt" választást megelőzi, méltatlan a posztho z. Az elnökválasztással kapcsolatos előírások országonként különböznek. Az Egyesült Államokban például megszabják a korhatárt: 35 évesnél nem lehet fiatalabb a kandidátus. Horvátországban nincsenek ilyen kritériumok. Bárki jelölhetheti magát, ha elmúlt 18 éves. Magyarországon csak a parlamenti képviselők állíthatnak jelöltet, és az országgyűlés választja meg a legfőbb közjogi méltóságot. Horvátországban bárki indulhat valamelyik politikai párt jelöltjeként, illetve akkor, ha össze tud szedni legalább tízeze r támogatói aláírást. Így történhetett meg, hogy a tizenkilenc indulni szándékozó személy közül tizenháromnak sikerült érvényes jelölést leadnia. Egyesek nem tudtak elég aláírást összegyűjteni, ezért visszakoztak, de volt olyan is, aki annak ellenére leadt a jelölését, hogy nem volt elég támogatói aláírása! Végül az alábbiaknak sikerült jelöltetniük magukat: a kormányzó HDZ Andrija Hebrangot, az ellenzéki SDP Ivo Josipovićot, a HNS Vesna Pusićot jelölte; 14 000 aláírással támogatták Josip Jurčevićet, 35.000rel Dragan Primoracot, 18 000rel Miroslav Tuđmant, 15
