Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.04 . 41 Emil Boc kormányfő tegnap úgy vélte, hogy az ellenzék – azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a 18 tagú alsóházi kisebbségi frakció alkotta, 65 százalékos többségben lévő ellenzéki tömb – „bölcsességről tesz tanúbizonyságot, és megszavazza a kormányt.” Ugyanakkor arra az esetre is felkészült, ha ez nem így történn e: mint közölte, akkor az általa vezetett ügyvezető kormány marad hatalmon, az alkotmány előírásainak megfelelően. Hajthatatlan ellenzék A PDL ugyanakkor a jelek szerint kudarcra készül. A Hotnews.ro portálnak egy neve elhallgatását kérő demokrataliberá lis képviselő arról beszélt, le is állították a háttéregyeztetéseket, mivel egyetlen ellenzéki alakulatot sem sikerült a kormány támogatásáról meggyőzni. Mint kifejtette, mivel az RMDSZ sem módosított eddigi álláspontján, legfeljebb néhány független honaty át próbálnak meggyőzni, hogy ne legyen túl nagy különbség a kormányt elutasító és támogató voksok között. Mivel pedig sem a PSD, sem a PNL nem hajlandó abból engedni, hogy az államfő az ellenzék közös jelöltjét, Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert k érje fel kormányalakításra, borítékolhatónak tűnik, hogy nem kap bizalmat Croitoru kabinetje. Markó Béla RMDSZelnök tegnap szintén megerősítette: a szövetség is kitart Johannis mellett, ezért ma Croitoru ellen voksol. Egyúttal ismét felszólította a kije lölt kormányfőt, adja vissza megbízatását az államfőnek. Emlékeztetett, hogy a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása során már körvonalazódott a mai voksolás eredménye. (A meghallgatásokon csak Bogdan Aurescu külügy- és Vasile Blaga fejlesztési minisz terjelölt kapott kedvező elbírálást). Elvetett népszavazás Az ellenzék tegnap a képviselőházban hevesen bírálta azt a kormányrendeletet is, amelynek kibocsátásával a kabinet megerősítette Traian Băsescu népszavazás kiírására vonatkozó szándékát. Az elnök a parlament egykamarássá alakításáról és a képviselők számának 300 főre történő csökkentéséről írt ki referendumot. Az ellenzék aberránsnak és alkotmányellenesnek minősítette a rendeletet, amelynek értelmében az elnökválasztás első fordulójának napján, n ovember 22én szólítják urnához a polgárokat ebben a témában is. Elhangzott az is, Băsescu saját arcával népszerűsíti a népszavazást, ami előnybe hozza őt a többi jelölttel szemben. Az alsóház ennek nyomán – a szenátus korábbi döntéséhez hasonlóan – elvete tte a rendeletet, ám mivel a törvényhozás véleménye konzultatív jellegű, a népszavazást megrendezik. Szerző(k): Balogh Levente vissza Felvidék: magyar belvita Krónika 2009. november 04. Egymást hibáztatja a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) korábbi és jelenlegi vezetése azért, hogy az előző választási ciklusban nem sikerült megalkotni a kisebbségekről és a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt. A törvény megalkotását tartalmazta a 2002ben elfogadott kormánypro gram. A vállalást azonban nem sikerült teljesíteni. Bugár Béla, az MKP akkori és az újonnan alakult Híd párt jelenlegi elnöke, úgy véli, hogy a koalíciós pártok húzódozó hozzáállása mellett elsősorban Csáky Pál mostani MKPelnök mulasztása miatt nem siker ült teljesíteni a kormányprogramnak ezt a részét. „A jogszabály előkészítésével Csáky Pált bízta meg a párt. Ha azzal tudtunk volna előállni, hogy van egy tervezet, amelyről tudunk tárgyalni, akkor nagyobb esélyünk lett volna” – mondta lapunknak Bugár. C sáky azt állítja, ő mindent megtett a kisebbséget érintő jogszabályok elfogadásáért, az akkori parlamenti alelnök Bugár hozzáállása hagyott maga után kívánnivalót. „Már akkor is a gazdasági dolgok érdekelték, úgy, mint most, nem adott meg minden szüksége s támogatást” – mondta korábbi párttársa címére Csáky.