Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regg eli Sajtófókusz 200 9 . 11.26 . 53 keresztül ezt látná a magyar társadalom, a pozitív tapasztalat elősegíthetné a javulást. Amit száz év alatt sikerült elrontani, annak a meggyógyításához szerencsés esetben elég lehet néhány évtized is. Ám ideje lenne már nem tovább rontani közös dolgainkon, hanem végre okos munkával belekezdeni jobbításukba. Molnár Judit interjúja a Szabad Újság e heti számában Felvidék Ma vissza Tőkés László közleménye a szlovák nyelvtörvény vitájáról Felvidékma 2009.11.25. A nemzetközi közvéleményben hosszú hónapok óta magas hullámokat vet a felvidéki nemzeti kisebbsége ket megalázó, a magyar nemzeti méltóságot sértő és a szlovákmagyar kapcsolatokat megmérgező szlovákiai államnyelvtörvény. Jelek szerint azonban a szlovák fél a kemény bírálatok és a jogos tiltakozások ellenére sem jutott jobb belátásra, amivel azt kockázt atja, hogy önmagát szigeteli el a civilizált európai államok sorától. Északi szomszédunk elvakult és lankadatlan magyarellenességének újabb kirívó példája a kisebbik kormánytag – a Szlovák Nemzeti Párt – „hazafias nevelésre” irányuló azon törvényjavaslata , mely – egyebek mellett – Szlovákia iránti kötelező „hűségesküt” írna elő az ország valamennyi polgára, köztük is az identitásukban megalázott magyarok számára. Komoly eredménynek számít, hogy hosszas, kulisszák mögötti kötélhúzás nyomán, az Európai Parl ament végül is napirendjére tűzte a kérdést. Igaz, hogy az erőteljes szlovák, illetve közegellenállás hatására a parlamenti vita tárgyát általános és „szelídített” formában fogalmazták meg – „Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésé t érintő ügyekről” címen – ez viszont mit sem von le az elért eredmény értékéből, amit a demokratikus erők és az európai magyar érdekképviselet saját sikereként könyvelhet el. A keddi, éjfélbe nyúló közvitát Leonard Orban többnyelvűségi biztos nyitotta me g, és a tanulságok levonásával ő is rekesztette be. Az EPfrakciók részéről – természetszerűleg – számos szlovák és magyar képviselő szólalt fel – köztük is Jaroslav Paška (SZNP), Sergej Kozlík (Néppárt – HZDS – , Mečiar pártja), Boris Zala (SMER) és Anna Záborská (KDH), illetve Bauer Edit (MKP), Gál Kinga (Fidesz), Bokros Lajos (MDF) és Tabajdi Csaba (MSZP). A többi felszólaló közül megemlítjük még Hannes Swoboda ausztriai, Carl Haglund finnországi svéd, Tatjana Zdanoka lettországi orosz, Valdemar Tomasevs ki lengyelországi litván, Bilbao Barandica és Ramon Tremosa i Balcells spanyolországi baszk és katalán, Metin Kazak bulgáriai török és Kay Swinburne walesi képviselőket. A szlovák felszólalókat a „legjobb védekezés a támadás” alapállása jellemezte. Mondan ivalójuk kimerült az alaptalan öndicséretben és az elvakult magyarellenes vádaskodásban. Egyedüli kivétel Anna Záborská kereszténydemokrata képviselőasszony volt, aki a kisebbségi nyelvek és kultúrák oldalán szállt síkra. Öröm volt tapasztalni az EUorszá gokban szétszórtan élő nemzeti kisebbségek EPképviselőinek ez alkalommal megnyilatkozó szolidaritását, ami biztató jele a jövőbeli európai kisebbségi összefogásnak. A további felszólalások rendjén Kósa Ádám néppárti képviselő a nyelvi fogyatékosok és a f elvidéki magyarok között vont párhuzamot, megdöbbenését fejezve ki amiatt, hogy Szlovákiában az utóbbiaknak annyi jogot sem biztosítanak, mint amennyi – szociális alapon – a jelbeszéd használóinak kijár. Michael Gahler német néppárti képviselő – egyebek m ellett – arra mutatott rá, hogy Robert Fico és társai a „magyarveszéllyel” való riogatással akarnak szavazatokat gyűjteni maguknak. Sógor Csaba erdélyi képviselő „nyelvi genocídiumnak” nevezte, ami Szlovákiában és több más EUországban – köztük Romániában is – zajlik.
