Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regg eli Sajtófókusz 200 9 . 11.26 . 44 Márpedig a referendum eredményének azonnal gyakorlati érvényesítésére vonatkozó államfői követelés „imperatív mandátumnak” tekinthető. Többlépcsős folyamat Ilyen körülmények között az alkotmányozó bizottságot tehát nincs miért – de nem is lehetne – összehívni. Erre csakis azt követően kerülhet sor, ha az alaptörvényben megszabott feltételeknek megfelelően a kormány, a parlament vagy legalább félmillió választó azt kéri. Csupán ez után ülhet össze az alkotmányozó testület, amelynek döntenie kell az alaptörvény módosításának szükségességéről, ahogyan az a legutóbbi, 2003. évi alkotmánymódosítás esetében is történt. Maga a folyamat azonban még ekkor sem kezdődhet el, előbb szakértői bizottságot kell alakítani, ennek feladata lesz a módosítások megfogalmazása. A szakértői bizottság ezt a dokumentumot benyújtja a parlamenthez, amelynek mindkét háza – lévén hogy a karcsúsítás még nem következhetett be – megvitatja a módo sításokat, majd következik a szavazás. Mivel az alaptörvényről van szó, a dokumentum elfogadásához – és így a benne foglalt módosítások (amelyek időközben maguk is módosulhatnak) jóváhagyásához – kétharmados többségre van szükség. „Karcsú” parlament: 20 12ben (vagy 2016ban?) Ha az alkotmányozó bizottság, a szakbizottság, a parlament két háza egyaránt rábólint az alaptörvény módosításának szükségességére, illetve a végrehajtandó változtatásokra, csak akkor lehet majd kiírni a referendumot. Az államfőnek tehát abban igaza van, hogy összefüggést állít fel az alkotmánymódosítás és a referendum között, csupán a sorrendben téved: nem a népszavazás eredményeként módosítják az alaptörvényt, hanem az alkotmánymódosításokról kérdezik meg utólag a népet. Ez a ref erendum azonban, a mostanitól eltérően, már nem csupán konzultatív jellegű lesz, eredménye kötelezővé válik a parlament számára. Csakhogy – és itt van egy újabb elem, amelyről az államfő következetesen megfeledkezett – a törvényhozói testület még ebben az esetben sem azonnali hatállyal, hanem legfeljebb a következő, 2012. vagy 2016. évi általános választásokat követően válik egykamarássá, illetve 300 főssé. És itt következik a legnagyobb dilemma: 2013tól kezdődően az európai alapokat már nem megyeszintű e ntitások, hanem nagyobb közigazgatási egységek, így például régiók számára utalják majd ki. A megyéket tehát Romániában is a régióknak kell felváltaniuk. Ez pedig megkövetelné, hogy a törvényhozásban külön ház foglalkozzék a régiók problémáival, külön ház az országos szintű kérdésekkel. Más szóval: Romániának vissza kellene térnie a kétkamarás parlamenthez. vissza Lakat alatt a közszféra Megtakarítás helyett pénzveszteséget okoz a közalkalmazottak kényszerszabadsága ÚMSZ Horvá th István, Antal Erika | 20091126 00:09:00nyomtat | elküld Káoszt és veszteséget okoz a közalkalmazotti szférában elrendelt nyolcnapos kényszerpihenő. A Bockormány fejetlen szervezése miatt a pedagógusok éppen abban az időszakban lesznek fizetés nélkül i szabadságon, amikor a végzős diákoknak a jövő évi érettségire kell beiratkozniuk. Eközben több közintézménynek is be kell zárnia. A közalkalmazottakat kényszerszabadságra küldő törvény egyik következményeként mától három napra bezárják a Hargita Megyei Tanács főbejáratát. A testület elnöke, Borboly Csaba tegnap a sajtó nyilvánossága előtt lakattal zárta le jelképesen és a szó szoros értelmében is az általa vezetett intézmény ajtaját. Elmondta, a kollégái kiszámolták, hogy az önkormányzatnak – a kormány megtakarítási szándéka ellenére – inkább veszteségei lesznek az összesen hat napos munkaszünet nyomán, amelyből három napot novemberben és hármat decemberben tart a megyei tanács. A törvény által elrendelt fizetés nélküli szabadságot két részben tudja le a z intézmény. Az első három nap „kényszerpihenő” november 26., 27. és 30. lesz.
