Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.04 . 35 Klaus végre mégis aláírt| VG 20091104 Az uniós tagállamok sorában utolsóként Csehország is ratifikálta a lisszaboni szerződ ést, miután az ország alkotmánybírósága elutasította a Václav Klaus államfőhöz hű szenátorok egy csoportja által benyújtott panaszt. A cseh ratifikáció nyomán még az idén életbe léphet az EUt új alapokra helyező dokumentum. Az alkotmánybíróság tegnap hatá rozatban egyhangúlag utasította el azokat az érveket, amelyek szerint a lisszaboni szerződés aláásná Csehország nemzeti szuverenitását. Klaus korábban azt is felhozta a tervezett reformok ellen, hogy azok révén az EU csekély demokratikus ellenőrzés alatt á lló „szuperállammá” válna. Az államfő legutolsó manővere az volt, hogy a múlt heti EUcsúcson felmentést szerzett országának az unió alapjogi chartája alól; erre szerinte azért volt szükség, mert az a Benesdekrétumok érvénytelenítésével kártérítési perek sorát indíthatta volna el a II. világháború után kitelepített németek és leszármazottaik részéről. Klaus azonban az engedmény kicsikarása után ígéretet tett arra, hogy ha az alkotmánybíróság a lisszaboni szerződés mellett foglal állást, akkor aláírja azt. A döntés kihirdetése után az uniós vezetők sorra jelezték: szeretnék, ha a cseh államfő nem húzná tovább az időt, és a ratifikálás jelentette jogi biztonság megteremtésével mielőbb dönthetnének a szerződés szerint létrejövő új tisztségek, az EU elnöki és k ülügyminiszteri posztjának betöltéséről. Arra azonban talán ők sem számítottak, hogy Klaus már tegnap ellátja kézjegyével a dokumentumot, sokan csak januárra remélték annak életbelépését. A soros elnök Svédországra erősödő nyomás nehezedik, hogy az új tisz tségek elosztására külön csúcstalálkozót hívjon össze. Ennek szükségességét Nicolas Sarkozy francia államfő vetette fel a múlt héten. Miután Tony Blair korábbi brit miniszterelnök esélyei az EUelnöki tiszt elnyerésére gyakorlatilag elszálltak azt követően , hogy az Európai Parlament szocialista frakciója nem állt mögé, a lehetséges befutók között Jan Peter Balkenende holland, Herman van Rompuy belga, JeanClaude Juncker luxemburgi és Paavo Lipponen korábbi finn kormányfőt emlegetik. A gyors döntés a személy i kérdésekről az új Európai Bizottság összeállítása szempontjából is fontos. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke csak a bizonytalanság jelentette politikai vákuum betöltése után kezdheti meg az érdemi egyeztetéseket a biztosi posztokról. Reute rs Mi változik Lisszabon után? A tagállamok féléves, rotáló elnöksége helyett három ország 18 hónapon át együtt gyakorol csoportos elnökséget a miniszteri tanácsban Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács élére két és fél évre (egyszer újraválas ztható) elnököt választanak. Döntéshozatali jogköre nem lesz, feladata a csúcsok előkészítése, elnöklése és az EU képviselete A tanácsban megszűnik az egyes országokhoz rendelt szavazatszám. Ehelyett a kettős többség elve alapján egy javaslatot akkor fogad nak el, ha egyetért vele a tagállamok 55 százaléka, amely a népesség legalább 65 százalékát képviseli. Lengyel nyomásra a rendszer 2014től lép csak hatályba Legalább egymillió uniós polgár törvényalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottság felé, természe tesen a brüsszeli testület hatáskörén belüli témákban Egyfajta külügyminiszterként létrehozzák az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját Ha a nemzeti parlamentek többsége vitat egy uniós tervezetet, az Európai Bizottságnak meg kell azt viz sgálnia. Ha pedig a tagállamok legalább 55 százaléka vagy az Európai Parlament tagjainak a többsége úgy látja, a jogszabályi javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a javaslatot ejtik Mintegy ötven területen szűnik meg a tagállamok vétójoga vissza Lerakták az Ipolyhíd alapkövét Ráróspusztán Nszv 20091104 Lerakta az új Ipolyhíd alapkövét a magyar és a szlovák külügyminiszter Ráróspusztán.Balázs Péter külügyminiszter azt mondta, hogy a híd megépítésével nemcsa k a folyót átívelő létesítmény készül el, hanem a két ország, a két nemzet közötti kapcsolatok is jelentős mértékben fejlődhetnek. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter elmondta, mindkét kormány kiemelten kezeli a hidak újjáépítését, egyben köszönetet mo ndott mindazoknak, akik tettek valamit a hídért. Serfőző András, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért nevű civil szervezet magyar társelnöke hangsúlyozta, hogy erős és megbízható hidakat kell építeni, amelyek egyaránt szolgálják a folyó két partján élő magyarok, szlovákok és romák érdekeit.
