Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.24 . 53 Ehhez a helyzethez adódnak hozzá a szlovák és a magyar nacionalisták, amelyek egymást táplálva tudnak fennmaradni. Szlovákia egy újabb bécsi döntéstől fél Peter Weiss – visszatérve a történelmi sérelmekre – emlékeztetett a 2001 – 2002es státusztörvényre. A rendelkezést a magyar – szlovák kapcsolat legnagyobb válságát előidéző lépésnek minősítette. A szlovákok már azt sem nézték jó szemmel, amikor Antall József kijelentette, 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. Ezt tetézték a magyar kisebbség autonómiájára tett kísérletek. Csoda hát, hogy Szlovákia egy újabb bécsi döntés lehetőségének rémét látja a magyarok lépéseiben? – tette fel a kérdést a nagykövet. Weiss ugyanak kor érti, hogy a magyarok időjárásjelentése a jelenlegi országrészek helyett miért a Kárpátmedencére vonatkozik, s azt is tudja, a magyar politikusok mi okból beszélnek a Felvidékről, nem pedig a Szlovák Köztársaságról. Azzal már sokkal kevéssé van tiszt ában, hogy a határokon túli kisebbségekről történő gondoskodás mellett miért törpül el a magyarországi etnikumokkal való törődés, amikor az egykori ombudsman, Kaltenbach Jenő is úgy ítéli meg, a magyar kisebbségi törvény végrehajthatatlan „dísztörvény”. Pe ter Weiss mindezek ellenére örömét fejezte ki, hogy Szombathelyen nem felszínes, érzelmektől túlfűtött vitában vehetett részt, hanem érveket felsorakoztató párbeszédben. Kleinhappel Miklós, Alpokalja Online vissza A kárpátal jai ukrán nyelvű sajtó szemléje www.umdsz.uz.ua 20091124 • A Novini Zakarpattya c. lap 2009. november 21i száma egész oldalas írást közöl arról, hogy a turizmus segíthet abban, hogy közelebb kerüljünk Európához. Szerzője, Miron Varvarinec a The Economistot idézve arról ír, hogy Magyarországnak 34, Szlovákiának 38, Csehországnak 39, Litvániának 53, Lettországnak 58, Lengyelországnak pedig 59 évre volna szüksége ahhoz, hogy életszínvonalban utolérje a „régi” EUtag országokat. Ukrajnának vajon mennyi idő kellene ehhez — teszi fel a kérdést. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Turisztikai tanszékének vezető tanára szerint az ukrajnaiak mindmáig eléggé bizalmatlanok az Európai Unió iránt. Véleménye szerint ebben közrejátszik az is, hogy sok évtizeden keresztül azt sulykolták beléjük, hogy ami nyugati, az ellenséges. Véleménye szerint a turizmus jelenthet kitörési pontot e tekintetben. Meggyőződése szerint minél többen jönnek hozzánk, s minél több ukrajnai jár külföldön, annál jo bban megismerik egymás kultúráját, annál inkább szűnik majd a bizalmatlanság. E tekintetben jó példa Kárpátalja, ahol 2004 és 2008 között 74 százalékkal — 247 ezerről 431 ezerre — emelkedett az ide látogató turisták száma. Ilyen tendencia mellett 24 éven belül el lehet érni, hogy évi egymillió turista keresse fel megyénket. • A lap terjedelmes írást közöl arról, hogyan fejlődött Kárpátalja közoktatása, egészségügye. Megszólaltatja Petro Lazart, a megyei állami közigazgatási hivatal pénzügyi főosztályának vez etőjét, aki arról tájékoztatja az olvasókat, hogy az utóbbi négy év folyamán több mint hatmilliárd hrivnyát fordított a megye iskolák és kórházak építésére. Ezen belül az utóbbi 45 év folyamán a 3,5szeresére nőtt az egészségügy fejlesztésére fordított fo rrások volumene. Ez lehetővé tette, hogy számos kórház, szakrendelő épüljön, sok egészségügyi intézményt bővítsenek, újítsanak fel. Ami a közoktatást illeti, a pénzügyi szakember elmondja, hogy Kárpátalján az elmúlt négy évben több mint négymilliárd hrivny át fordítottak közoktatási intézmények fenntartására, építésére, felújítására, ezek anyagiműszaki bázisának megszilárdítására. Ennek eredménye az, hogy míg 2002 és 2004 között csak hét iskola épült összesen 1 490 férőhellyel, addig 2005 és 206 között tíz iskolaépületet építettek fel összesen 2 244 férőhellyel, 2007 és 2008 folyamán pedig 21 iskolaépületet adtak át, amelyekben összesen 4 004 gyermek tanulhat. Emellett 2004 és 2008 között 35, az idén pedig már 9 iskolabuszt vásároltak a megyei büdzsé forrása inak felhasználásával. • A Zakarpatszka Pravda c. lap 2009. november 21i száma címlapon közli az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökségének nyilatkozatát az ukrajnai magyar oktatási rendszert ért támadások kapcsán. Az országos szövetség vezeté se aggasztónak és felháborítónak tartja, hogy az ukrán oktatási és tudományos minisztérium nem rendeli meg jövőre a magyar tannyelvű iskolák egyes osztályai számára az anyanyelvű tankönyveket. Nem megnyugtató az illetékes tárca utólagos magyarázkodása sem, mivel értelmezhetetlen, nem tartalmaz konkrétumot és semmire sem kötelez. Az UMDSZ megítélése szerint ez az újabb lépés ismételten a kisebbségi oktatásrendszer felszámolását célozza, része az utóbbi évek nemzetállamot építő, az országban élő társnemzeteke t semmibe vevő állampolitikájának. A kisebbségi oktatási rendszer felszámolását célul tűző törekvések egyaránt ellent mondanak az európai kisebbségi és emberjogi normáknak. Az országos szövetség elítéli az ilyen és ehhez hasonló törekvéseket, s azok megaka dályozása érdekében minden törvényes eszközt igénybe vesz, kihasznál minden hazai és külföldi fórumot. Az UMDSZ úgy véli, ebben a kérdésben elengedhetetlen a szakma képviselői, illetve valamennyi ukrajnai magyar és nem magyar kisebbségi érdekvédelmi szerve zet közös és koordinált fellépése.
