Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főo sztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.02 . 9 A n emzetállami kizárólagosság felszámolása viszont megnyithatja az utat a kisebbségi közösségek kollektív jogainak alkotmányos bevezetése felé, ami lehetővé teszi, hogy új alapokra, a kulturális autonómia alapjaira lehessen helyezni a nyelvi és kulturális ide ntitást, a hagyományok védelmét, megőrzését és továbbörökítését, valamint az új, önálló régiók kialakítását. Köztük természetesen a székelyföldit is, és ennek – mint fogalmaz – „legmegfelelőbb közigazgatásiszervezési konstrukciója a területi autonómia, amelynek törvényes úton való létrehozását következetesen támogatom.” Kelemen programjában egyértelműen lándzsát tör a kétkamarás parlament mellett, és – a fenti elképzelést figyelembe véve – úgy gondolja, ezek egyike mindenképpen a régiók képviselete lehe t. És noha nincsen a programban (amelyhez természetesen még visszatérünk), figyeljünk fel rá: az RMDSZ a közelgő népszavazással kapcsolatban egyre több fórumon hangoztatja, hogy az egykamarás parlamentben a demokrácia beszűkítését látja, ezért ha nem is hívja fel a romániai magyarság figyelmét ennek az indítványnak az elutasítására, mindenképpen a magyar választók egyéni akaratára bízza a döntést. vissza Magyar Házak a régióban – Helykeresés Nyugati Jelen Pataki Zoltán, C hirmiciu András, Irházi János Hétf ő , 2009. november 02., 09.00 Mai riportunkban utánanéztünk, hogy régiónkban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlant vásárolni, kapni. Arad A székházra koncentrálnak Magyar civilszervezet, vagy RMDSZtulajdonában lévő ingatlanok ügyében az aradiak pechesek voltak, mert 1989 decemberében hiába volt a szövetség a frissen alakulgató pártok közül az első, amelyik székházat kapott, később az ingatlant visszaigényelte és kapta az egykori tulajdonos örököse( i). S nem is akármilyen házat sikerült megszerezni, hanem az utolsó megyei párttitkár, Elena Pugna által lakott belvárosi ingatlant az Alecu Russo utcában. – Az RMDSZszékház címére aztán egymás után jegyeztük be az alakuló magyar civilszervezeteket, közt ük az AMISZt, a Kölcseyt, a gazdákat, és sorolhatnám – elevenítette fel az akkori esztendőket Tóth Csaba, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, aki szerint végül hét vagy nyolc civilszervezet működött a lassan kicsinek bizonyuló székházban. A szövetség és a civilek körülbelül egy évtizedig „ülhettek nyugodtan”, mert ekkor kiderült, hogy a ház tulajdonosának örökösei, a restitúciós törvény alapján, benyújtották igényüket az épületre, s ekkor már bizonyossá vált, hogy előbbutóbb költözködniü k kell, mert a megvásárlási szándék is kútba esett ezáltal. A történet hosszú és helyenként kusza, annak idején a Nyugati Jelen részletesen foglalkozott az üggyel, a lényeg, hogy a szövetség és a civilek „összedugták fejüket”, és eldöntötték, fölösleges ha dakozni a lassan kinőtt épületért – ráadásul pont az RMDSZ volt az, amelyik leginkább harcolt a restitúciós törvény mielőbbi gyakorlatba ültetéséért – , főként, miután az egyik felét visszakapta a tulajdonos. Majd a másik felét is visszaszolgáltatták, de a szövetség és a civilszervezetek annyit elértek, hogy legalább egy évet még bent maradhassanak, amíg megoldják az ügyet. – Az RMDSZ és a civilszervezetek székházának problémájára 2006. március 15én került pont, ekkor költözhettünk be a Püspökség utcai épü letbe, ahol ma is vagyunk – gombolyította tovább a történet fonalát Tóth Csaba. Az épület a város tulajdonában van, a helyi önkormányzat szavazta meg annak idején a felújítási munkálatok költségét, mára pedig sikerült több magyar civilszervezetet is hivat alosan, papíron átköltöztetni a székházba, amely sokkal tágasabb, sokkal több lehetőséget és mozgásteret biztosít. – Egy törvénymódosítás alapján, amely Király András elnök nevéhez is fűződik, most lehetőségünk van méltányos, nem piaci áron megvásárolni a székházat – mondta az ügyvezető elnök. – Erre lehetőségünk van, s
