Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.17 . 33 Mi, a kisebbségi sorsban is egymásnak esők akár derülhetnénk is ezen a polit ikai kalamajkán. Van ilyen is. Ismerősöm a minap fotózott le valahol egy választási szórólapból összeollózott kép- és szövegmontázst (lásd az 5. oldalon), amelyen az egyik metszett fejbúbú jelöltet szembesítette az általa több ízben is megtagadott autonóm iaigényünkkel, majd a lapot becsempészte a barátja portájára. Derűnket az is indokolná, hogy a mi jelöltünk eleve nem lehet befutó ezen a politikai tájfutóversenyen. Így hát nyeregben vagyunk. Legalább addig legyünk humorunknál, amíg nem verik fel lábunkra a patkót. Mert most igencsak simogatnak, dédelgetnek. Olvasom a lapunkban is közölt reklámban a minden hájjal megkent, néha humoránál lévő, ellenfelei és barátai orra alá sok borsot törő Kapitány rafinált szövegeit. Most éppen azokat a falovakat nyergeli , amelyek a mezei hadak számára rendkívül tetszetősek: elkergetni a fél parlamentet, a spájzot egybevágni a kamarával — igaza is van, minek két kamara, ha mindkettőben csak romlott muratúra és pancsolt murci van — , szóval miután a zsoldos- és az álellenzék i sajtó segítségével sikerült lejáratni az ország legszentebbnek képzelt intézményét, mondjuk ki, hogy ennek felét el kell csapni, és mindenki örül. A Kapitány a nekünk, magyaroknak szánt szövegelésében már sokkal rafináltabb. Egyik, a mi köreinkben is hi telesnek és a legsikeresebbnek ítélt hívével mondatja ki és kiáltatja világgá, hogy az autonómia brutális és arrogáns elutasítása — figyeljünk a cizellált fogalmazásra! — „csak arculatjavító játék" volt. De abban azért van valami igazság, hogy ha az auton ómiát ellenünk nevelt népére való tekintettel a decentralizációval helyettesíti, még mindig jobb, mintha ezt sem tenné. Sylvester Lajos vissza Az EMNT a Kelemen Hunorra való szavazást javasolja Erdélyma [ 2009. november 16. , 14:24 ] [848] A romániai államelnökválasztási kampány a végéhez közeledik. Követve a fontosabb jelöltek választási programját és kampánybeli szereplését, továbbá ismerve az őket jelölő pártok fejlődéstörténetét az elmúlt húsz évben, megállapítható, hogy a román pártok képviselőinek még mindig nincs olyan meggyőző és megnyugtató ajánlatuk az erdélyi magyar közösség számára, amelynek alapján komoly mérlegelés tárgya lehetne támogatásuk a magyar szavazópolgárok részéről. Sajnáljuk, hogy ennek tudatába n, az RMDSZ vezetősége nem tartotta fontosnak az összmagyar konszenzus kialakítását az államelnökjelölés során. Ha törekedett volna erre, az erdélyi magyar közösség részéről – minden bizonnyal – nagyobb figyelem követte volna a kampány során a Tulipán jel e alatt induló jelöltet, másfelől a többi magyar közéleti szereplő – még az MPP és SZNT is – gyanakvás helyett inkább bizalommal tekinthetett volna megnyilvánulásaira. Annál sajnálatosabb ez a mulasztás – és ezért a felelősség kizárólag az RMDSZ vezetőit t erheli – , mert az EMNT kezdeményezése nyomán immár létezik az a testület: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amelynek keretében az érdemi egyeztetésre mód nyílt volna. Megelégedéssel nyugtázzuk ugyanakkor és részben saját hozzájárulásunk eredményeként ért ékeljük azt, hogy az RMDSZ pozitívan reagált felvetéseinkre és jelöltjének választási programjába iktatta az EMNT által korábbi állásfoglalásában megfogalmazott célkitűzéseket, melyeket lehetősége szerint Kelemen Hunor kampánya során is képviselt. Az EMNT az egypártrendszerrel szemben értékként tételezi az erdélyi magyar társadalom politikai sokszínűségének intézményesülését és a választás szabadságát. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy egy ilyen jellegű országos megméretkezésen, amely során kirajzolódhat a z erdélyi magyar közösség egységes akarata, stratégiai célkitűzései – kiemelten a belső önrendelkezésen alapuló különböző közösségei autonómiaformák: a széles értelemben vett kulturális autonómia és Székelyföld területi autonómiája – mögött, ez az akarat a választási térképen is világossá váljon.
