Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek F őosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.16 . 38 A határozatképesség megállapítása és az előző ülés jegyzők önyvének elfogadása után a napirend alapján Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő fejtette ki véleményét a muravidéki magyarság aktuális problémáiról, illetve a problémák megoldási lehetőségeiről. A vitát, beszélgetést serkentő mondanivalójában a k épviselő kiemelte az általános nemzetiségi törvény, illetve a párhuzamosan készülő „nyelvtörvény”, ezen belül különösen a kisebbségre vonatkozó jogi normák érvényesítésének fontosságát. Göncz László a körülményekre tekintettel kifejezte elégedettségét az á llami költségvetés nemzetiségre vonatkozó tételeit illetően, hangsúlyozta, az összegek az eddigiekhez képest számszerűen nem csökkentek, ami megfelel a kormányfő által tett ígéretnek. Szó esett többek között a Muravidék fejlesztéséről, felzárkóztatásáról s zóló törvényről és ennek lehetőségeiről, valamint az általános választási törvény megváltoztatásának keretében zajló kezdeményezésről, a nemzetiségi parlamenti képviselő megválasztási módszerének megváltoztatásáról is. A beszélgetésben több tanácstag is ak tívan részt vett. Cár József a régiók megalkotásáról, a muravidéki törvényen belüli pénzmegoszlásról, míg Göntér Ferenc elsősorban a muravidéki elnök közvetlen megválasztásáról, illetve az egész kisebbségi önkormányzati rendszer megváltozatásáról érdeklődö tt. Szó esett a beszélgetésben az idén 50. évfordulóját ünneplő kétnyelvű oktatásról, ennek eredményeiről és hiányosságairól is. Car Ana elnök asszony hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű oktatással kapcsolatosan az utóbbi időkben csak kritikákat lehet hallani, amit elfogadhatatlannak tart, Göncz László pedig kifejtette, mindenképpen beszélhetünk szép eredményekről is, de a magyar nemzettudat erősítése szempontjából hiányosságokról is, amelyeket a jövőben ki kell küszöbölnünk. A következő napirendi pont alatt a t anács döntött a beérkezett felsőoktatási pályázatokról. A beérkezett 20 pályázat mindegyike megfelelt a kiírásoknak, a tanács az erre vonatkozó szabályzat alapján a tanulmányi átlageredmény, a magyar lektori órák látogatása és a társadalmi életben való egy üttműködésről szóló bizonylatok alapján pontozta a beadványokat. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kiírásnak megfelelő pályázatok mindegyikének ösztöndíjat ítéltek oda, a pontozás csak a havi juttatás mértékét döntötte el. Az ösztöndíjak kifizetésére re ndelkezésre álló 8500 eurós keretből a legjobban (70 pont) osztályozott pályázat készítője 53 eurós, míg a leggyengébben (10 pont) osztályozott pályázat írója 26 eurós havi juttatást várhat a jelenlegi iskolaévben. vissza Vi zek revitalizációja 910 ezer euróból Népújság (Lendva) 11. november 2009, 53. évf. 45. sz. - Tomka Tibor A Lendvai Ökopark Kft., a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint Lendva Község a SzlovéniaMagyarország Határon Átnyúl ó Együttműködési Program keretében a „Víz a környezet gyöngye” pályázatával összesen 910 ezer eurót nyert a térség vizeinek revitalizációjára, illetve a Mura folyó árvízvédelmi modell előkészítésére. Lendva község polgármestere, Anton Balažek, az Ökopar k Kft. Igazgatója, Jožef Gerenčer és a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Nádor István tájékoztatta a közvéleményt a projektről. A lendvai Városházán tartott sajtótájékoztatón az említett partnerek vezetői tájékoztattá k a közvéleményt a sikeres pályázatról és a közben már aláírt támogatási szerződésről. Hangsúlyozták, a megelőző jó tapasztalatból, vagyis a megépített kebelei víztározóból indult a projekt ötlete. A projekt három fő részből áll, az első a vizek revitalizá ciójáról szól, mégpedig a szlovén projektrész keretében a Lendvapatak és mellékvízfolyásainak revitalizációja és a part rendezési terve, valamint a Dráva Mala vas térségében történő revitalizációja szerepel benne. A magyar oldalon ebbe a részbe tartozik a Kebele- és a Szentgyörgyvölgyipatak esetében az árvíztározó – ez is hasonló együttműködésben épült ki – feletti rész revitalizációja és geodéziai állapotfelmérése. A projektrész célja a patakok visszaépítése természet közeli állapotba, ez pedig döntő mér tékben mérnökbiológiai módszerekkel történik majd. A második projektrész a Mura nagyvízi előrejelző modellje már meglévő osztrák – szlovén részének továbbfejlesztése, működtetése és fenntartása a folyó magyar és horvát szakaszának vízgyűjtőjén. Ez nagyjából fel is öleli a magyar oldalon tervezetteket, míg a szlovén oldalon digitális erózió- és árvízveszélyeztetettségi térképek készülnek. A projekt harmadik részének célja a térség árvízvédelmi és környezeti kárelhárítási felkészültségének javítása. Elsősorba n az árvízvédelmi szolgálatok szakmai együttműködéséről, a lakosság oktatásáról, tudatformálásáról lesz szó.
