Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.14 . 36 A két "legmagyarabb" járás közül a dunaszerdahelyiben abszolút MKPgyőzelem született (mindent vittek), és a komáromiban (ami a MostHíd bástyájának számít, már csak a város po lgármestere révén is) megsemmisítő vereséget szenvedett az új pártformáció. Megyei elnökök A politikai pártok két magyar elnökjelöltet indítottak, az MKP Nyitra megyében Biró Ágnest, aki ugyan szuverénül megszerezte a második helyet (több mint 32 ezer sz avazattal), de mivel a szlovák koalíció jelöltje abszolút többséget szerzett, nem lesz második forduló. a Híd által Nagyszombat megyében indított Gál Gábor szintén a második lett (15 760 szavazat). Azonban ebben a megyében is eldőlt a küzdelem, az MKP tám ogatását is élvező Tibor Mikuš az első körben megszerezte a szavazatok többségét. Pozsony megyében a jobboldali koalíció - benne az MKP - jelöltje győzött, Pavol Frešo az első helyen jutott tovább, nyolcszor annyi szavazatot szerezve, mint a Híd jelöltje , Róbert Beňo (negyedik lett, és kiesett). Kassa megyében is megválasztották a megyefőnököt, Zdenko Trebuľa (az MKP is őt támogatta) személyében. vissza „Meg kell erősíteni a nemzettudatot a régióban!” – történelmi konferen cia zajlott Párkányban Felvidék.ma • 2009.11.14. 2009. november 14én zajlott a VII. Regionális Történelmi Konferencia Párkányban, a helyi Csemadokalapszervezet rendezésében. Az évről évre megrendezésre kerülő történelmi konferenciának mindig valamilye n évforduló adja az aktualitását. Nem volt ez másképp az idén sem. Boócz Mária, a párkányi Csemadokalapszervezet elnöke köszöntőjében ezt az aktualitást a második világháború kitörésének 70. évfordulójában és a Sobieskiszobor felavatásának egyéves évford ulójában jelölte meg. Kérte azonban a hallgatóságot, hogy a rendszerváltás napokban aktuális huszadik évfordulójáról se feledkezzen meg, bár ez az esemény nem témája a regionális konferenciának. Ezt követően Dániel Erzsébet szólt a konferencia résztvevőihe z, aki felelevenítette a Sobieskiemlékmű kapcsán alakult szoborbizottság munkáját, majd egy fotódokumentációval ajándékozta meg a bizottság jelenlévő tagjait. Dániel Erzsébet egyúttal kifejezte reményét, hogy rövid időn belül a helyi múzeumban sikerül maj d egy állandó jellegű, önálló kiállítást berendezni, mely anyagát tekintve szorosan kapcsolódik az 1683as párkányi csatához. A konferencia első előadója, Győrfi Lajos doktoranduszhallgató az 1683as párkányi csata meghatározó alakjáról, III.Sobieski Ján os lengyel király külpolitikáját vázolta fel igen alaposan és nagy részletességgel, kitérve az uralkodó törökellenes politikájára, a francialengyel, továbbá a svédlengyel kapcsolatokra. Előadásának második részében a párkányi csata előkészületeit, lefoly ását és következményeit ismertette, majd pedig a Szent Liga néven ismert törökellenes szövetség létrejöttéről beszélt. Popély Gyula, jelenleg Párkányban élő történész a II. világháború kitörésének legfőbb okait próbálta a hallgatósággal megismertetni, és előadásában az 1938ban autonómmá vált Kárpátalja valamint Szlovákia helyzetét ismertette. Sokak számára bizonyára az újdonság erejével hatott az az információ, mely szerint a második világháború kitörése és Lengyelország németek általi lerohanása (1939. s zept.1.) után az előzőleg függetlenné vált Szlovákia azonnal Hitler mellé állt. A szlovák hadsereg mindjárt a háború első napján csatlakozott a lengyelek elleni háborúhoz. Az előadó bőven idézett a korabeli szlovák propaganda eszközeiből – röpiratokból, fe lhívásokból – melyek egyértelműen bizonyítják a szlovák kormány elvhű kiállását Németország mellett. Az események ismeretében szinte hihetetlen, mondta Popély Gyula, hogy a második világháborúból a szlovákság győztesként, míg a magyarság megbélyegzett nemz etként, háborús bűnösként került ki, holott a szlovák kormány sokkal inkább elkötelezte magát a hitleri Németország mellett. Kovács István egy kevéssé ismert témáról tartotta előadását: a lengyel menekültekről, akiket Magyarország fogadott be. A magyar ál lam rögtön a háború elején, már 1939. szeptember 18án megnyitotta határait a lengyelek
