Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.03 . 12 Mint hétfőn közölték, a FUENben tömörülő 85 kisebbségi tagszervezet ilyen értelmű leve let intézett az unió állam, illetve kormányfőihez, valamint José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez. A FUEN felajánlotta az Európai Uniónak partneri együttműködését ahhoz, hogy közös erővel javítsanak a kontinensen élő kisebbségek helyzeté n. "Az európai kisebbségek helyzete vegyes képet mutat. Egyes térségekben példás a kisebbségi és a többségi népcsoportok együttélése. Máshol azonban sok kisebbség a túlélésért kénytelen küzdeni. Európai nyelvek és kultúrák vannak kihalófélben, és ez csak a kisebbségi politika világos irányváltásával állítható meg" - olvasható a levélben. A FUEN 32 országból 85 tagszervezetet fog össze, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Hatvan évvel ezelőtt ala pították Versaillesban. Brüsszelben tartott idei évfordulós megemlékezésükön bő egy hónappal ezelőtt olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint a szlovák államnyelvtörvény a nemzetiségi jogok európai színvonalának visszaesését tükrözi. A FUEN - arra hivatkozva, hogy Európa 47 államában több mint háromszáz kisebbség közel százmillió tagja él - már akkor felvetette, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EUbiztosa, illetve tartozzon a témakör valamelyik EUbiztos illetékességi körébe. Az unión belül nem létezik közös kisebbségi politika, és egyes régi tagállamok - így Franciaország, Görögország - még a kisebbségi közösségek létét is megkérdőjelezik. A FUEN reményei szerint azonban a Lisszaboni Szerződés hamarosan várható életbe lépése után már lesz mód ma gasabb európai szintre emelni a nemzeti kisebbségek ügyét, hiszen a reformszerződéshez kapcsolódó alapjogi charta kifejezetten szól a kisebbségvédelemről. vissza Nem adják fel a cseh euroszkeptikusok – A szakszervezetek visz ont Klaus "sikerét" kifogásolják Ha a cseh alkotmánybíróság ma úgy dönt, hogy a lisszaboni szerződés nem sérti Csehország szuverenitását, vagyis elutasítja a beadványunkat, akkor jogorvoslatért valószínűleg a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulunk - j elentette be tegnap a cseh euroszkeptikus szenátorok vezetője. Jirí Oberfalzer - aki egyébként Václav Klaus államfő feltétlen híve - szerint kollégáival együtt azt kifogásolják, hogy a taláros testület nem tartotta tiszteletben az igazságos és pártatlan ít élkezéshez való jogukat, mert a cseh alaptörvényt nem "eurokonform módon, hanem sajátosan értelmezték", s emiatt a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos határozatuk sem lehet tárgyilagos - vélekedett. Lapunk megkeresésére Tomás Langásek a brnói székhelyű cse h alkotmánybíróság főtitkára közölte, hogy nem változtatnak az eredeti ütemterven, amely szerint ma valószínűleg kihirdetik a testület döntését. Szilvássy József Pozsony| Népszabadság| 2009. november 3. | Milan Stech, a cseh és morva szakszervezetek konf öderációjának az elnöke viszont azt közölte, hogy ők jogorvoslatért a cseh alkotmánybírósághoz fordulnak, mert amikor a prágai parlament két háza jóváhagyta az uniós dokumentumot, nem volt szó arról, hogy Csehország mentességet kér az alapjogok chartája al ól. - A múlt heti brüsszeli döntés - amely Václav Klaus követelésére született meg - másokkal szemben hátrányos helyzetbe hozza a cseh munkavállalókat, hiszen rájuk majd nem vonatkoznak a charta által szavatolt szociális és egyéb jogok - közölte a szakszer vezeti vezető. A Mladá Fronta Dnes napilap politikai elemzője szerint jó kompromisszum született, mert a cseh államfő tovább már nem lázadozhat. Jirí Pehe cseh politológus pedig azt fejtegettte: - Az elnök nem létező veszéllyel riogatott, amikor a Benesd ekrétumokat emlegette. Emiatt a csehek olyan paranoiás nemzetnek tűnnek Európa szemében, amelynek rossz a lelkiismerete - mondta. vissza Horvát püspökök bírálják a megállapodást Szlovéniával A horvát katolikus egyház püspök ei óva intettek attól a megállapodástól, amely Zágráb Szlovéniával fennálló határvitájára kínálna megoldást. A Iustitia et pax (Igazságosság és béke) püspöki bizottság "súlyos aggodalmát fejezte ki", mivelhogy - érvelésük szerint - a Szlovéniával kötendő m egállapodás nemzetközi jogot sérthet. A püspöki konferencia által szombaton elfogadott, s a Glas Koncila (A zsinat hangja) című katolikus újság
